Madridi Merengués

A BL negyeddöntőjének első összecsapásán egy elég összetett mérkőzést játszott egymással a két madridi gárda. A találkozó megítélése többféle megközelítésből is lehetséges, megmutatkoztak az eltérő vélemények a kommentek soraiban is. Vegyük hát sorra a pozitívumokat - szerintem ezekből volt sokkal több, s lássuk mit lehetett volna jobban csinálni!

"E világon ha ütsz tanyát, Hétszer szüljön meg az anyád:
Egyszer szüljön egő házban; Egyszer jeges áradásban;
Egyszer bolondokházában; Egyszer hajló szép búzában;
Egyszer kongó kolostorban; Egyszer disznók közt az ólban;

Fölsír a hat - de mire mégy: A hetedik te magad légy!"

Az Atletico Madrid elleni nehéz szülésekkel tele van a padlás. A szezonban már hatszor találkoztunk, ebből két döntetlen, és négy vereség született. A legutolsó, a szégyenletes 0-4, ami miatt lehajtott fejjel jártunk egy hétig. Itt az ideje, hogy a csapat felvegye a földről a megtaposott zászlót, s meglengesse a Vicente Calderón közönsége előtt! Lehetséges ez? Hát, legalább gondolkodjunk el rajta!

Ezt elcseszték. Mármint nem a Real, és ez jó! Mert hát, legyünk nyugodtan őszinték: mikor a csapatunk ponthátrányban van, a fél szemünket az ősi riválison kell tartani, orrunk alatt halk litániákat, imákat, vagy heveny mantrákat (kinek-kinek ízlés szerint) morogva - miközben gárdánktól alap elvárás, hogy sorozatban szállítsa a pontokat. Aki hibázik, az immár csak a Barca lehet - fogalmaztuk meg néhány héttel ezelőtt a bajnoki címhez vezető út egyetlen módját; és így legyen ötösöm a lottón! Bejött!

Alig hogy a fiúk kipihenték a szerdai meccs fáradalmait, jöhet egy újabb összecsapás. Hazai pályán fogadjuk az Eibar csapatát, amely jelenleg a 14. helyen tanyázik. Róluk kb. ennyit, beszéljünk inkább rólunk. Hajtás után beharangunk!

Szerda este habfehér gárdánk megtette az első lépést! Egy olyan lépést, ami egy rögös út kezdete, méghozzá annak érdekében, hogy vitathatatlanul Európa uralkodó csapatává váljunk - újra. A jelenlegi Real Madridnak több olyan problémája van, ami miatt még nem mondható el az előbbi állítás. Egyet ugyan sikerült kiküszöbölni, hiszen átléptünk önmagunk árnyékán és megnyertük a BL serleget. De, ha már tavalynál tartunk, emlékszünk még, hogy hosszú hetek, hónapok munkája árán sikerült beérni a riválisokat és az élre állni? Majd arra is emlékszünk, hogy mindezt alig 4 nap alatt lazán kidobtuk a kukába, és el is úszott a bajnokság? Tehát sokan gondolhatják, hogy a BL csak egy pozitív kilengése volt a csapatnak. Ezt erősíti az a tény, hogy az Atléticóval valljuk be, nem tudtunk mit kezdeni mindeddig...

Rég volt olyan, hogy sérültek hiányában a teljes csapat áll Carlo rendelkezésére. Következik is az áprilisi meccs dömping, úgyhogy mindenkire szükségünk lesz, ha a lehető legjobbunkat akarjuk mutatni a hátralevő hetekben. Ma este Rayo ellen kell hozni a kötelezőt, majd hétvégén újra bajnoki, azután meg jöhet egy sok mindent eldöntő Atlético BL párharc első felvonása. Na, de ne siessünk még ennyire messzire, vegyük csak kettesben a kanyarokat, biztos, ami biztos. Hajtás után beharang!

Vannak olyan pillanatok minden futball szurkoló életében, amikor elismerően csettint, hogy ez szép volt srácok! Hát vasárnap elérkezett egy ilyen. Ekkora verést rég láttam. Na, persze árnyalja a képet, hogy nem egy acélos ellenfél ellen értük el mindezt. De ezzel most ne foglalkozzunk, hiszen a lényeg, hogy egy önbizalomnövelő sikert arattunk, amely során parádéztunk, és minden összejött a Blankóknak. Kicsit késett az összefoglaló, beugróként vállaltam magamra a meccs szummázatát, hogyha nem is a megszokott részletességgel, de azért prezentáljam a gondolataimat erről a nem mindennapi meccsről. Hajtás után összefoglalunk!

...egy Granadát elkapott! Legalábbis reméljük. Húsvét alkalmával habfehér nyulaink kedvenceink visszatértek válogatottbeli elkötelezettségeikből, többé-kevésbé épen. És a jó a szerencse, ami csúnyán pofánröhögött minket a BL-sorsoláson, ezúttal nagy kegyesen egy könnyen verhető nyúlbagázst sodort az utunkba. Hazai mezőkön, nem lehetne nagyon kérdés, kié is lehet az összes répa a végén...de hát mégis van. Hajtás után beharangunk.

Youri Djorkaeff neve feltételezhetően nem sok ember fülében cseng ismerősen, pedig egy Világ- és Európa bajnok labdarugóról van szó. A kígyó becenévre hallgató gall játékos Franciaországban és Olaszországban egész komoly karriert futott be. Az örmény-francia származású játékos kíváló technikai adottságokkal és remek cselezőkészséggel rendelkezett.

Nemzetközi hétvége... Egy olyan időszak, amely rettegéssel tölti el a játékosaik épségéért imádkozó madridista szíveket (különös tekintettel a brazíliai klímán igencsak törékennyé váló Marcelóra). Azokat a szíveket, amelyek az utóbbi időben amúgy is nagyobb igénybevételnek voltak kitéve, miközben a felszaporodó stresszhormonok által vert egyre gyorsuló tamtam ütemével próbáltak lépést tartani. Itt az ideje hát, hogy egy kicsit lehiggadjunk, benyomjunk valami megnyugtató zenét, és csak élvezzük a futball elénk táruló szépségét!