Madridi Merengués

A Bilbao után a Klubvilágbajnokság okán a soron következő találkozónk a Cultural Leonesa elleni Király Kupa meccs volt. Ha jól emlékszem, négyen néztük végig (a kommentek alapján) a meccset… A csapat ezt a találkozót és a későbbi visszavágót sem vette félvállról - bár nem teljes fordulatszámon, de tisztességesen játszva hét gólt szereztek (és egyet kaptak). A gólok közül kiemelkedik Nacho találata. A meccs összefoglalója és 2016 befejezése vár Titeket a "Tovább" után.

Megnyertük BL-t, jöhetett a jól megérdemelt nyári vakáció a játékosok részére. Valamiért számos csapattag franciaországi nyaralásra adta a fejét, ott pihenték ki fáradalmaikat, töltődtek fel energiával, ill. CR még edzőként is kipróbálta magát. Aztán július 28-án a PSG, két nap múlva a Chelsea ellen edzőmeccseltek a srácok, augusztus 4-én pedig Carlo Bayernjével szemben mutatták meg magukat. Aztán érkezett a Sevilla elleni Európai Szuperkupa találkozó és egy remek mérkőzés.

Az előző anyag elején szinte minden aktív olvasónkat felsoroltam, most összefoglalóan csak annyit kérek a Suicide Squad tagjaitól, hogy kommenteljetek tovább. Az előző anyag végén a Sevilla elleni hazai magabiztos győzelemmel zártam a sorokat - az áprilist és ezt a blokkot pedig Zidane első El Clasicója nyitja. Hogyan vártuk ezt a találkozót? Lépjünk bentebb…

2016. január 16-án IronRock épp kérte a számlánkat a Pincértől, mert a szolgáltatással nem voltunk megelégedve - ha az Össznépet nézem, helyes a megállapítás. Jut eszembe, itt van mindenki?

Majk, andreal, smatte, Resid, mfc777, t20-puerto del sol, magic, cornelius_scipi0, bobherceg_9248, FrancIsco, morc, Zormac, angus, Sragi, Krityó, LeeTaiPoo, Szolnocskai, elkesetthusvetinyul, Ronrics, Sasu, salidigger, WT14, technikus Laci (kár_értem), bdyd, ZeRo, Manócska, Realpats, realpeter, Kodex, Sultan2004, Norma_va, Zizou, Maverick, IronRock, bacsi977, faja, Maverick, Equinox, Yenko, Andras14? Ha kihagytam valakit a kommentelők közül, mint pl.: Turbo, iKos, Gareth Bale, MrPaul, SeDan95, trafoka, gwandal, Winston, johnglade, V.I.C., arctic_monkey, nasty (come back, baby!), barackturmix, OneTea, kisfigo, Adam96, roland, btomp, lucas, ReAlantos, vaseger - akkor elnézést! Torpapa, tőled is!

Továbbá Ti, akik (még most) nem kommenteltek, de olvastok minket, szavaztok és kitöltitek az alapfokú kvízeimet - itt vagytok? Akkor jó! Tovább!

A FIFA Klub Világbajnoki Kupát egy hosszabbításos döntőben megszerezte a Real Madrid, de vajon félig üres, vagy félig tele ez a többre érdemes kehely? Hogy erről egyáltalán beszélni kell, vagy lehet, teljesen nyilvánvalóvá teszi, hogy nagy hiba lenne csupán a végeredménnyel betemetni azt a halom kérdést, amit az utóbbi meccsekkel együtt ez a találkozó is felvetett. Értékelünk!

A Real Madrid az első hivatalos mérkőzésére készül japán klubcsapat ellen, s hogy ez kellőképpen izgalmas legyen, arról a tét gondoskodik, ami a FIFA Klub Világbajnoki cím. A Kashima Antlers egyébként nagyjából az a csapat Japánban, ami a Real Spanyolországban. Igen nagy népszerűségnek örvend, és a legeredményesebb japán klubnak számít. Beharangozunk!

Telt ház nem várta a Realt, no meg az ellenfelét, azért ezen meglepődtem. Azon már nem, hogy az első kemény becsúszásra 10 másodpercet kellett várni, mikor is a félpályánál Lucast az egyik mehikói megkínálta. Szép kilátások.

Következő állomás még az ünnepek előtt a távolkelet, ahol is a csapat nekiesik a világ kontinens bajnokainak, a klub WC keretein belül. Ez nem az a torna, amit mi madridisták vagy akár a klub játékosai túlzottan várnának. Több, mint 10,000 km, sok-sok óra repülés, jetleg, rajongók, megannyi autógram, selfie-k, és a többi... Mindezt egy olyan időszak után, amikor hetente két mérkőzés szerepelt a naptárukban. Persze a végén, ha minden igaz, elmondhatják majd magukról, hogy klub világbajnokok. Éljen! Beharangozunk!

Ismét lement egy BL-csoportkör, és a megbeszélt szalonremi után bejött az, amit itt a blogon többen titkon reméltünk. Jelen pillanatban sokkal vonzóbb opció volt a második hely a csoportban, de úgy, hogy a veretlenségi széria is megmaradjon. És hát az örök futballközhely szerint nem csak idegenbejóazX, hanem néha otthon is. Az ügyes taktikázással elértük, hogy mindössze öt csapat jöhet számításba ellenfélnek a sorsolás során. A második helynek kellemetlen velejárója, hogy otthon kezdjük a párharcot, ezt is figyelembe kell tehát venni az esélylatolgatás és a követendő taktika során. Hajtás után megvizslatjuk a lehetséges áldozatokat ellenfeleket és megnézzük, mennyire örülnénk nekik, valamint tippelni próbálunk arra nézve, hogy kit milyen eséllyel vernénk ki.

A sorsolás szeszélye úgy hozta, hogy pár hétig a Bernabéuban fogadja a Real a látszólag könnyebb ellenfeleket a Ligában, és idegenbe utazik a keményebb diónak ígérkező mérkőzésekre. A sorminta első állomása lesz szombaton este a Deportivo La Coruna madridi vendégjátéka. A galíciai gárda mindössze a 16. a táblázaton, így az első benyomás azt sugallja, hogy nem nagyon van mitől tartani, viszont az előző fordulóban vért ittak, és vágtak egy 5-öst a Real Sociedadnak, ráadásul imponáló játékkal. A szájukra száradt vér ellenére, amit még most is nyalogatni fognak, a Madrid tartalékol a klub vb előtt, és egy B csapattal áll bele a mérkőzésbe. Mi lesz ebből? Beharangozunk.

Benzema a Bajnokok Ligája himnuszára felriadt téli álmából, és mit sem sejtve arról, hogy mi volt a terve a csapatnak estére, majdnem sikerült neki tovább lőni a csapatot az első helyen. 2-2-es döntetlen egyébként reális a mutatott játék alapján, mind fehér, mind sárga részről. Úgy alakult a mérkőzés, ahogy azt előre predesztinálni lehetett, gyors támadások, kevésbé szervezett játék, ami legfőképp a játékosok felszabadultságából adódott, hiszen "csupán" az első hely volt a tét, amit úgy igazán egyik fél sem akart. Kivéve a Dortmundot. És Benzemát. A Real Madrid bejutott a 16 közé és türelmetlenül várja, hogy megmérkőzhessen a Premier League címvédőjével. Nézzük a történéseket.

Zidane-nak malaca, szerencséje sikere volt az elmúlt hetekben, miután 4 pontot hozott el a két közvetlen riválisunktól. Ez pontosan ugyanannyi pont, mint amennyit Ancelotti szerzett a két csapat ellen, összesen a kétéves ittléte alatt. Zidane már 7 pontnál jár összesen ellenük. Szerencsénkre Zizou a futballba fektette ezt a rengeteg munkát szerencsét, és nem például sakkba. Ma zárjuk a BL csoportkört, a tét nem más, mint az első második hely.

Ramos! Ismét, sokadszor - Kapitányból van a srác, minden durvasága mellett is (emlékezzünk csak Hierrora). A meccs végül semmilyen előremutató választ nem adott - egyik oldal számára sem. Mi továbbra is esetlegesen támadunk, de a csapaton végig érződik, hogy NEM ADJUK FEL! A Barca az idei szezonban megszokottan, nem túl élesen játszott - aztán a vezető gól és Iniesta érkezése után megcsillantottak valamit a korábbi tiki-takából, azonban ismét nem tudták lezárni a meccset és érkezett Modric (legfontosabb játékosunk tegnap, Ramos gólja ellenére is, 90 percre vetítve) ívelése Sergio fejére. Az utóbbi évek leggyengébb El Clásicóját néztük/szenvedtük végig (szerintem mindkét oldalra igaz, a Barcának Iniesta után volt egy erős időszaka, de Arda visszabillentette a helyzetet). Nézzük a részleteket!

A két csapat következő összecsapása előtt sokat gondolkodtam, hogy mit tudnék írni a Beharangozóba. Ez a két csapat uralja a spanyol sajtót, világviszonylatban is kevés hozzájuk mérhető gárda található. Bárki, akinek facebook-, vagy twitter-fiókja van, pár pillanat alatt minden fontos és kevésbé fontos információt megtalálhat a kedvenc csapatáról, annak játékosairól, vagy magáról a párharcról. Mivel nem tudtam, mit is szeretnék írni, csak azt, hogy a Clásicót én akarom "elvinni", úgy döntöttem, zuhanyozni megyek. Ez 2016. november 6-án történt. Lássuk, hova jutott el ez a Beharangozó azóta.

Valami régi érzés kerített hatalmába, ahogy láttam a tegnapi meccset, a srácokat, ahogy élvezték a meccset, ahogy hajtottak. Pedig bőven volt előnyünk továbbjutáshoz, mondjuk ki: az első meccsen eldőlt minden. Zidane-nak egy valami biztosan a birtokában van: bizonyos körülmények között kiválóan fel tudja pörgetni a pályára lépő játékosait. Idén ez a BVB és az ATMA ellen a "nagyokkal" és tegnap a "kicsikkel" is megtörtént. Ezek voltak azok a meccsek, amelyek többségünknek egyszerűen csak: tetszett.

Igen, mindjárt itt a Barca-Real, de előtte ma ismét megnézhetjük csapatunkat hazai pályán. A meccsre nevezett keretet látva sokunkban megfogalmazódott, hogy a védősor miért A++, miközben a középpálya A, a támadósor pedig jó esetben is B+. Viszont ennyi veretlen mérkőzés után nem fogom elővenni Zidane döntéseit, mert elég régóta tudjuk, hogy bizonyos francia edzők egyszerűen knows. Most azt gondolom, hogy egy erős kezdővel áll ki, és ha nincs kapott gól, akkor félidőben jön egy-két fiatal játékos. Nem akar semmi gondot ZZ, inkább lelötyögjük a meccset, mint ahogy Lisszabonban is tervezték a srácok. Egyetlen veszély leselkedik ránk: a sérülés. Így, az a féltucat ember, aki ma is megnézi - velem egyetemben - a meccset (kiindulva az előző meccs alatt született kommentek számából és kommentelőkből), imádkozzon, hogy senki ne sérüljön meg. Főleg ne sérüljön meg Nacho. Isco. Casemiro. Pepe. Varane. Carvajal. Lucas. James. Kovacic. Navas.

A meccset 19.00 órától a DigiSport2 közvetíti. Most pedig hajtás és a várva várt kvíz! :) Jó szórakozást hozzá - az eredményeket kommentben írjátok le. (Az egyik kérdés egy kiváló játékosunk szülőhelyét kérdezi majd.)

Egy ideje tervezem, hogy kilátogatok egy madridi mérkőzésre, de a tegnapi, Real Madrid-Sporting Gijón a helyszínen se lehetett sokkal élvezetesebb, mint számunkra a tv előtt. Mindez persze nem meglepő, hiszen a Real már egy jó ideje nem játszik látványos futballt, sőt az sem lesz újdonság, hogy a labdarúgás fejlődése során a látvány, a közönség szórakoztatása háttérbe szorult. A taktika és az eredményorientáltság előtt meghajolt a szép foci. Továbbmegyek, nézzük meg a Real meccseit, minimum a fele élvezhetetlen vagy legalábbis nagyon minimális szórakozást nyújt. Nem volt kivétel ez alól a tegnapi találkozó sem. Ha nem lett volna CR szép fejes gólja, Ramos ollózása, Kovacic játéka vagy a végtelenül idegesítő és dühítő Real performansz, akkor nagyon simán aludtam volna be.

Napokon belül szembe fogok találkozni olyan témákkal, amik azt feszegetik, hogy miért foglalkozunk ezzel a bloggal, hogy miként űzzük ezt a hobbit. Így ennek alkalmából napok óta ez motoszkál a fejemben. Meglátunk 7-10 évesen egy cselt, egy fantasztikus gólt, és egyből képesek vagyunk megszeretni az illetőt, drukkolni a csapatnak, amelyben hétről-hétre szerepel. Kialakult egy talán örökre szóló kötődés a csapat iránt. Ezen sémák mentén "választunk" kedvenc csapatot. Nem tudni pontosan hogyan, sokszor nem is emlékszünk rá igazán. Olyan mozzanat ez, amelyben nincs helye logikának és érveknek. Ha megszerettünk egy klubot akkor legyen bármilyen idióta a vezetés, mi kitartunk. Nem tudunk mást tenni. Hiába próbálunk érvek mentén új csapatnak szurkolni. Közel se fog ugyanúgy menni, mint ANNAK a gárdának. Ezért tehát szerintem a legtöbb labdarúgást szerető emberben megvan a hajlam, hogy kövesse kedvencei történéseit, drukkoljon nekik. Sőt az sem elszigetelt eset, hogy kivesézik a legutóbbi mérkőzés eseményeit. Mindegy ki milyen szinten, de mindenki szeret ezekről beszélni. Úgyhogy én a blogolásom legfőbb indokát ugyanerre tudom visszavezetni. Másrészt nincs ráhatásunk a történésekre, pufogunk egy-egy edzői húzáson, ekézzük a klubot egy rossznak vélt átigazoláson, de érdemben nem tudjuk befolyásolni. Úgyhogy mérgelődés mellett már csak az marad, hogy "kiírd" magadból, ahogy mi tesszük hétről-hétre. Éppen ezért van hatalmas felelőssége a játékosoknak, az edzőnek, a klub dolgozóinak és persze az elnöknek is. Ha rossz irányba fordul a csapatod sorsa valamelyikük ténykedése miatt, akkor bizony marad az említett pufogás, tűrés, belenyugvás. Ezen kisebb kitérő után pedig vegyük fel az aktuális események fonalát. A 13. fordulóhoz érkeztünk el, amikor is a Sporting Gijón látogat el Madridba. Beharangozó következik!

Mit is lehetne írni egy olyan meccsről, ami a legtöbb madridista elméjében úgy csapódik le, mint rossz meccs? Hogyan lehetne jónak értékelni a látottakat, ha szeretnénk az elért eredményen túl is látni? Mennyiben befolyásolta a tegnapi játékot a szombati teljesítmény? Tényleg rossz volt a Real Madrid tegnap?

Ronaldo góllövésre született. De igen, van rá mód, hogy megállítsuk őt. A kulcs, hogy mindenkinek a segítségére és a munkájára szükség lesz. Ez természetes, ha nem akarsz teret adni egy olyan játékosnak, mint ő. Csakúgy, mint Madridban, most is egyénileg és csapatszinten is koncentráltan, erősen kell játszanunk. Nem lesz más ez a meccs, mint a madridi. A két csapat nem tartogat meglepetéseket egymás számára többé. Nem lesznek újítások, sőt, talán most könnyebb is lesz a Real helyzete, mert az első meccs óta tudják, hogy nem becsülhetnek le minket. Ez a lényegi mondanivalója Jorge Jesus mesternek, aki most vagy kavarja, vagy nem kavarja. Ti viszont keveredjetek bentebb!

Isco és Ronaldo kiemelkedő teljesítményével, és azzal a felállással, amiért már hetek óta imádkozunk, megtörte a Real a Simeone-éra atleticós átkát, és saját otthonában verte meg magabiztosan a világ egyik legjobban védekező alakulatát. Ezzel (és a Barca botlásával) nem csak 4 pontra sikerült elhúzni a Ligában, kialakítva egy kényelmes távolságot az El Clasico előtt, de sikerült bebizonyítani azt is, hogy CR7 lehet még nagyon hasznos a csapat számára, ha megfelelően van pozícionálva a játéka. Összefoglalunk!

A válogatott szünet miatt ki vagyunk éhezve egy jó Liga meccsre, s kapunk is egy komoly rangadót az arcunkba szombaton este. A Ligával foglalkozó sajtótermékek kihasználva a madridi derbi előtti szokatlanul sok meccsnélküli napot, ontották magukból a meccsel kapcsolatos híreket, statisztikákat és találgatásokat. Nézzük melyek a legfontosabbak: beharangozunk!

Nem hozott meglepetést a Real Madrid-Leganés párharc, 3-0-s végeredménnyel abszolút a papírforma érvényesült. Se a kezdő 11, se a mérkőzés nem tartogatott nagy izgalmakat, de azért egy-egy szép megmozdulás megszakította az unalomba hajló labdajáratást. Sajnos az ellenfél se nőtt fel igazán a feladathoz, de mi se vettük túl komolyan. Bale duplájára, illetve Mormota góljára nem tudott válasszal szolgálni az ellenfél. Így tehát egy könnyed mérkőzésen vagyunk túl, amitől nem lett tisztább a kép. Nem az ilyen mérkőzések fognak lehetőséget adni a királyi gárda valós erejének és formájának felmérésére. Most azonban hajtás után az összefoglaló következik!

Beköszöntött a november, így érdemes kisebb mérleget készíteni az eddig lejátszott mérkőzések alapján. A La Liga küzdelmeiben 10 fordulót követően 24 ponttal az élen állunk, de csak két pontra van lemaradva a Barcelona. A BL csoportkörei is javában zajlanak, 4 találkozót követően 8 pontot gyűjtve, a második helyen állunk az F jelű csoportban. Tehát összesítve a 14 mérkőzésen 40 gólt rúgtunk és 17-et kaptunk, ami 2,8 és 1,2 gólátlagot vont maga után. Csak összehasonlításképpen a Barca 44 találatnál jár, és 1-gyel kevesebbet kapott, ezért a katalánok statisztikája a következőképpen alakul: 3,1 gól/meccs, 1,1 gól/meccs. (A Bayernt is megnéztem: 35-9, 2,5 rúgott gól/meccs, illetve 0,6 gól/meccs). Mindezek alapján abszolút nincs miért szomorkodni, hiszen jó helyzetben van a királyi gárda. De ennek ellenére a sajtó felől hetek óta érkeznek a kritikák a csapat játékát illetően, és némelyek bizony jogosak. Viszont itt a lehetőség, hogy a mai Leganés elleni összecsapás alkalmával a fejlődés útjára lépjen a Real Madrid. Beharangozó következik!

Ez egy olyan mérkőzés volt, amit bár nagyon jó lenne elfelejteni, nagyon nem kéne. Én nagy kritikusa vagyok úgy általában mindennek, a legnagyobb probléma még sem a játékunkkal volt. Legalábbis attól a játéktól, amit elvárhattam a kezdő 11-ünk láttán. Őszintén szólva elég alacsonyra tettem a lécet, amit sikerült a csapatnak megugrania. Nem tudom, hogy ez most pozitívum-e vagy sem. Ígérem, igyekszem nem világvége hangulatban írni, arra majd ráérünk a madridi derbi után…

Talán nem szentségtörés kijelenteni, hogy a mai mérkőzés nem sokunkat fog a képernyők elé vonzani, ha éppen lenne jobb dolgunk is. Az otthoni 5-1-es győzelmünk után, nyugodtan várhatjuk azt, hogy idegenben, zárt kapuk mögött is hasonló eredmény fog születni. Rotációra fel!

Ha csak a végeredményt nézzük, akkor minden rendben van. Az Alaves otthonában kapni egy gólt nem szégyen, a rúgott négy gól - Ronaldo triplával tért vissza - pedig önmagáért beszél. Azért én is hozzátennék ezt-azt. Összefoglalunk.

Isten ments, hogy a Realnak valaha szívességre legyen szüksége bármelyik csapattól, de az Alaves máris tett kettőt, amikor kezdetnek ikszelt a Ticóval Madridban, és a Nou Campban verte a Barcelonát a harmadik fordulóban. Most a Real látogat a Mendizorroza stadionba, hogy megőrizze vezető helyét a tabellán. A győzelem a cél, de ehhez a hazaiaknak is lesz egy két szava. Beharangozunk.

Korábban számtalanszor megmutatta a Real Madrid, hogy iszonyatosan nehézzé tudja tenni saját magának az ilyen könnyűnek látszó kupameccseket. Ezúttal viszont a királyiak "B-csapata" komolyabban gondolta, így a Culturalnak esélye sem volt, hogy szoros eredményen tartsa a királyi gárdát. Talán nem nagyképűség azt állítani, hogy a visszavágó jelen esetben tényleg formalitássá vált. Lássuk, hogyan alakult!

Jön egy olyan oda-visszavágó első mérkőzése, amely - nem titok és nem szentségtörés - nem sok madridistát ragaszt majd a képe... monitor elé. (De lesz képernyőn is!) Az elmúlt években a Copa del Rey első párosítását a B-csapattal oldotta meg a mindenkori edző. Most is ez lesz. Sőt, Nikolicsék óta tudjuk, hogy ZZ bevállalja a majdnem "nullvédekezést", mert megteheti. (Így aztán bármilyen, a csapatra a későbbiekben általánosan igaz taktikai elemzésnek sem lesz értelme.) Ezúttal sem várok mást. Isco, James, Mariano/Morata, Lucas, Asensio - mind a kezdőben lehetnek, mert mi baj történhet? Nagyjából semmi, ha a srácok a minimálisat hozzák. A vereségen kívűl bármit el tudok képzelni és annak az ellenkezőjét is. Miért? Mert ez egy olyan meccs, amin ugyan a "kispad" játszik, de tudják ők is, hogy az ilyen meccseken nem kell 100%-on pörögni, itt az a lényeg, hogy ne sérüljön le senki és legyen meg az előny a visszavágóra. Pont. Akárki hozna is extrateljesítményt, a következő meccsen szinte biztos, hogy a padról figyelné a bajnokit. Mert az ilyen meccsek, mint a Leonesa elleni is, nem arra valóak, hogy beverekedje magát az ember a kezdőbe. A "hajtás" után még három mondat és egy speciális ön- és CdR-ismereti teszt vár Titeket. HAJTÁS!

Ahogy a klasszikus vicc poénja: vadász, te sz*pni jársz ide! És tényleg. De ne legyünk igazságtalanok, nem a Láss Pálmást jön ide, hanem egy Athletic Bilbao, akik lehet hogy csúnány elhasaltak egy Genk ellen az EL-ben (bmeg, egy Genk), de vagy ők is a bajnokságra gyúrnak (haha!), vagy csak ennyit tudnak. Ellenünk viszont fix hogy nem csak ennyit akarnak mutatni, tehát illik komolyan venni őket. Hajtás után beharang.

Zinedine Zidane alaposan megkavarta a dolgokat már a kezdő 11-gyel, amin a "taktika" sem igyekezett javítani. Szerencsére jó néhány szintkülönbség volt a két csapat játékosai között, így a habfehérek egyéni képességei a javunkra fordították a mérkőzést. Tulajdonképpen nem sok izgalmat hozott ez a találkozó, ugyanakkor 1-2 szép megmozdulást és sok gólt igen. Tehát a tegnap esti Real Madrid-Legia Warszawa meccs 5-1-re végződött, és most pedig nézzük az összefoglalót!

Úgy néz ki mindenki számára jót tett a kisebb szünet, mert az előtte pocsék döntetlen szériát produkáló csapat kicserélődni látszik. A Betis ellen nem csak az volt a fontos, hogy sok gólt rúgva tudtunk gálázni, hanem a mutatott játék is merőben pozitív képet festett a Real jelenlegi erejéről. Ma pedig már folytatjuk is, méghozzá szintén egy könnyed mérkőzéssel. Zidane hiába fogalmazott felettébb hízelgően, a Legia jelenleg nem üti meg a BL színvonalát, és ez már a 6-0-s Dortmund elleni vereségből is kiderült. Így tehát jó, ugyanakkor nem igazán kiélezett meccsre számíthatunk. Beharangozó következik!

Lássuk gyorsan a Beharangban feltett kérdésekre a válaszokat:

1. A Betis hozzáállása, a mieink motiváltsága és Varane korai gólja.
   
2. Mert a Betis támadói gyenge napot fogtak ki (a Madrid védekezése 3-4 gólt "odaajándékozott" volna a hazaiaknak).
   
3. Marcelo jó formában volt, Isco két gólt hozott össze, a meccs elején CR-nek beadott labdája gyönyörű volt, mezőnyben pedig végig robotolt. Ronaldo az első félidőben rég nem látott játékát mutatta be: balszélső volt, beadások jöttek tőle, ha társai jobban koncentráltak volna, 3 gólpassz is szerepelhetne a neve mellett.
   
4. Az előző három bajnokihoz képest most több helyzetünk volt és - ha valaki nem látta volna a meccset/végeredményt - hatékonyabb is volt a csapat. Végre nem kellett egygólos előnynél cidrizni, hogy mi lesz, ha talál egyet az ellenfél.
   
5. A srácok nem csak elbírták a terhet, hogy mindegyik csapat nyert, aki megelőzhette őket a tabellán, de - a gyors első gól hatására is - élvezték a meccset. A görcsösség nyomait se lehetett felfedezni.
   
6. A hozzáállás és az akarat most valahol a második félidő első 15 percében tűnt el, ekkor a Betis három gólt nyugodt szívvel összehozhatott volna, végül csak egyet találtak. Érthető (nekem is, aludva egyet a találkozóra), hogy a srácok lazábban kezdték a második játékrészt, hiszen négygólos előny volt a nevünk mellet és nyílt titok, hogy fejben ekkor már Nikolicsra készültek mindannyian.

Általában nem kikapni jár a Betishez szeretett csapatunk. Az utóbbi négy tétmérkőzésen azonban nem nyert a Madrid (Sárgák és az Eibar). Jött egy válogatott szünet, ahol elvesztette a gárda a CSK-t, Ramost. Ha őszinte akarok lenni, akkor a mostani Ramos nem fog hiányozni hátulról a csapatból. Előlről inkább. Ha nem akarok őszinte lenni, akkor azt mondom: egy Kapitány mindig többet követel meg magától, példát mutat a többieknek, viszonyítási pont a társaknak - de Ramos most nincs "92:48" állapotban sem játékban (kivéve a szerzett gólok), se mentálisan. E két utóbbi aspektus tovább vezethető a teljes csapatra is: sem játékban, sem mentálisan nincs jó állapotban a gárda. Jó, fizikailag remek, de ez elsősorban nem maratoni futóverseny. Mennyi kérdés zuhant ránk a legutóbbi döntetlennel és vajon kapunk-e választ ma este? Kétlem.

Igen, van, hogy az ember így érzi egy döntetlen után.

Nem, valóban nem nehéz negatív kritikát írni bármiről, bárkiről. Sokkal nehezebb viszont úgy, hogy nem akarod leírni a dolgokat hatodjára is, amelyekről tudod, hogy rosszak, mégis, az a helyes, ha szólsz róluk. Igen, többes számban: róluk. A Real Madrid játékának hiányosságai felfoghatatlan módon továbbra is jelen vannak. Ehhez viszont most már társult a koncentráció tartós hiánya (itt nem a portugál balhátvédünkre gondolok) és a játék kontrolljának feladása (labdás és labda nélküli kontroll). Ezek mellett nem lehet elég a győzelmek eléréséhez a lelkesedés és az akarat. Mert az utóbbi négy mérkőzésen ezt nem lehetett számon kérni a csapaton (maximum egy-két játékoson). Akartak, mentek előre, ívelték be a századikat is, rohantak vissza védekezni. Csak jó tudni: mind a négy ellenfelünk is akart. Sőt, a Dortmundon kívül a három spanyol a saját maga legjobbját hozta ellenünk. Egyéni hibák, egyéni gyenge teljesítmények, csapatszintű dekoncentráltság, Zidane rossz reakciói a játékra és játékosokra… Ezek mind-mind jelen vannak hosszú ideje. Ennyi döntetlent nem lehet csak és kizárólag Casemiro hiányára fogni. Az csak önámítás lenne. A brazil nagyon hiányzik a védekezésből, de… ettől még a támadásainkat nem ő vezeti/fejezi be (mégis van rá hatása).

Épp ezért nem lehet Modric mai és jövőbeli hiányát felhozni, mert vele se nyertünk meccseket az utóbbi időben és nem csak rajta múlt a sikertelenség. A probléma összetett, egy-egy okot nem lehet önmagában kiemelni. A válogatott szünetben viszont lényegi változtatást kell alkalmazni, különben - érzésem szerint - Zidane hamarosan ennél is komolyabb nyomást fog érezni magán.*

...Itt lenne ugyanis az ideje. A mocsatos kór olyannyira megviselte szeretett csapatunkat, hogy az elmúlt három, sárga mezt húzó gárda ellen győzni se tudott - igaz, legalább ki sem kapott. Öröm az ürömben, hogy amíg ki nem kezeljük a nyavalyát (a visszavágókon gólzáporos győzelmünk megfelelő gyógymód lenne), addig nem megyünk haknizni a Távol-Keletre se, hehe. Ismét egy szieszta meccs, amire alig volt jelentkező a szerzők közül, mivel egyszerre mindenkinek nem jó pont most, de felesben Joséval megoldjuk. A feles amúgy is sok mindent megold... Hajtás után beharang.

Mindenkinek megvan a Szuperzsaru című film? Na, most mi a sárga szín láttán veszítjük el az erőnket. Zsinórban 3 döntetlen, amiből minimum 2 nyerhető lett volna. Tegnap a Dortmund utolsó percekben mentette X-re a mérkőzést. Zidane meglepett mindenkit, ahogy Ronaldo is. Még ugyan messze nem tökéletes minden, de egyes hibákat kijavítottunk felcseréltünk "újakra".

Elérkeztünk a sárgák elleni hadjáratunk utolsó, egyben legnehezebb állomására. Miután az előző héten 4 pontot sikerült elveszítenünk a bajnokságban, ráadásul olyan elemi hibák miatt, amik egyáltalán nem újdonságok a csapatnál, elvárhatjuk tehát, hogy javítanak a srácok a mutatott játékon. A csapat Dortmundba látogat, Európa egyik legnehezebb helyszínére, ahol a cél nem lehet más, mint a győzelem. Vagy talán még is...?

... több hiba jelent meg a csapatban, mint volt. Pedig eddig sem volt kevés. 32 forduló van még hátra, ne kezdjük el temetni a bajnokságot, badarság lenne. De 32 forduló arra is jó, hogy végre lássuk javulni a csapatjátékot. Nézzük meg, miért nem érdemelt győzelmet a Real Madrid tegnap - pedig mi az érdemtelennek is tudtunk volna örülni!

Ugyan, ki emlékszik már a Villarreal elleni bajnokira? Rég volt, nyoma sem maradt. Ma este a Las Palmas ellen lenne ildomos győzni, akik jelenleg az 5. helyet foglalják el a tabellán. Hogyaaan? A kis Las Palmas biztos védekezik ezerrel, aztán valahogy bemákolja a meccseket. Nos, nem így van. Igaz, hogy 3 győzelem mellé 2 vereség is érkezett már, de muszáj tudatosítani, hogy az idei Kanárik jobb játékot, eredményesebb játékot játszanak, mint a tavalyi madarak. Ha egy mérkőzésre vetítjük a szerzett góljaik számát, akkor azt látjuk, hogy megduplázták a tavalyi hasonló időszakhoz azt. 10 akciógóljuk és 2 tizenegyesből elért találatuk van. Ráadásul gyönyörű kontrákat vezetnek, amelyekből eddig kettőt értékesítettek. Kész szerencse, hogy a Real Madrid nem szokta megadni a kontrák lehetőségét az ellenfélnek...

Ezúttal nem csak a gála, de a győzelem is elmaradt, Villarreal biztosra ment, nem kockáztatott - jó idegenben az X. Zidane már a kerethirdetéskor elcseszte ezt a meccset, de aztán sem a kezdővel, sem a cserékkel nem tervezte javítani a hibáját. Nem sikerült felülírni a La Liga rekordot jelentő 16-os győzelmi sorozatot sem, pedig jó fricska lett volna mázlival megdönteni a filozofi rekordját.

Egy dolog biztos a Villarreal elleni mérkőzésünkkel kapcsolatban: jó lesz a pálya minősége. Már ez is hatalmas upgrade a fiókcsapatunkkal szemben lejátszott 90 perchez képest. A számomra mindig szimpatikus vendégek elleni keretből Modric meglepetésre, Pepe megnyugvásra (és persze orvosi javallatra), Casemiro és Navas a szanitéc utasításra, Coentrao megszokásból, Mariano pedig a legkisebb okán maradt ki. A Csapatnak vigyáznia kell, nehogy 7 nap múlva teljesen legyőzze a sárgaság. Mert az a helyzet, hogy este nyolctól játszanak a Sárga Tengeralattjáróval, aztán hétvégén a Las Palmas kanári kollekciójával (akik idén nagyon csípnek) és egy hét múlva a Sárga Fal előtt kell nagyon jó teljesítményt bemutatni a BVB ellen. Ma este pedig a kérdések kérdése, hogy lesz-e 17/17, azaz nyerünk-e. Nyerünk?

Ezúttal elmaradt a könnyed gála, az Espanyol a rút arcát mutatta a királyi gárda felé, s a foghíjas fehérek, akik ezen az estén lilák voltak, egy félidőn át jobbára csak szenvedtek. Ezzel együtt a klub- és Liga-rekord beállítás sikerült, immáron zsinórban 16 bajnoki győzelem áll a gárda neve mellett, lássuk hogyan jött össze a legutolsó!

A második számú barcelonai klub, az Espanyol megítélése nagyon különböző lehet, annak függvényében, hogy milyen nézőpontból tekintünk rá. Az utóbbi időben a Real Madrid számára könnyű préda, míg a Barca dolgát rendre megkeseríti. Ennek megfelelően mi bizakodva tekintünk a találkozó elé, míg volt olyan (alapvetően barcás elkötelezettségű, de egyik kedvenc) kommentelőnk, aki reméli, hogy kiesnek végre a Ligából.

Elkezdődött hát, itt van a BL itt van újra (miként az ősz, csak erről neki elfelejtettek szólni mert még mindig szabin van), de hogy mennyire lesz szép, az majd a végén kiderül. Kedvenceink ma megkezdik rögös, fárasztó, de reményeink szerint sikeres küldetésüket a Tizenkettedik és egyben a történelmi címvédés felé. Első ellenfelünknél Roncit elfoghatja a nosztalgia, hiszen az a lisszaboni Sporting CP látogat hozzánk, ahol a felnőtt pályafutását elkezdte. Na nem mintha túlságosan nagy érzelgősség kapná el, ha hintene nekik egy hármast, de mégis csak az Alma Mater. Hajtás után beharangunk.

Ronaldo lábaiba játékperc, neve mellé egy gól került. Védelmünk gólképessége hol örömöt, hol bosszúságot okozott. Modric a legjobbkor volt a legrosszabb - az első félidei játékára nincs magyarázat, de az Osasuna ellen ez így belefért, aztán a második félidei Modric már a Varázsló volt. Jár a pacsi az Osasunának, hogy nem kezdtek el menthetetlen helyzetükben hentest játszani.

Nem tudom, ki hogy van vele, én nagyon örülök, hogy újra pályán láthatom a srácokat. Örömömet csak fokozná, ha végre láthatnám azt is, hogy élettel, játékkal, jelenléttel töltenék meg sokat érő játékosaink a középpályánkat, és nem hagynánk meg Niel Degrasse Tyson és további kiváló társainak sötét anyag és sötét energia kutatása céljából a területet. Ellenfelünk az Osasuna lesz, mely csapat iránt valahogy soha, semmilyen körülmények között sem tudok pozitív érzésekkel lenni.

Csendes és nyugis nyári átigazolási szezonon vagyunk túl, olyannyira, hogy Pérez alatt talán sosem volt ennyire semmitmondó. Ennek viszont inkább örülünk, mintsem keseregnénk. Új játékos gyakorlatilag nem is érkezett, hacsak nem vesszük Moratát annak, akit visszavásároltunk, esetleg Asensiót, aki bár most mutatkozott be tétmérkőzésen a csapatban, viszont ő is kölcsönből érkezett vissza. Egy érettségizettünk van, aki az akadémiából jutott be a felnőtt keretbe, Mariano személyében. Hajtás után értékeljük a mercato-t, illetve a reális célokat próbáljuk belőni az előttünk álló szezonra.

A Celta Vigo rendesen megnehezítette a királyi gárda dolgát, hiszen egészen a 81. percig 1-1-re állt a mérkőzés. Morata vezető góljára Orellana válaszolt és úgy tűnt döntetlennel zárul az összecsapás. Azonban a Real játékosok összekapva magukat, nagy tempót diktálva felőrölték az ellenfelet. A szív a helyén volt és Kroos halál pontos lövésével begyűjtöttük a három pontot. Így két forduló után maximális ponttal, azaz 6-tal rendelkezünk, ami még talán sokat jelenthet a végén. Mielőtt azonban továbblépnénk a következő meccsekre érdemes megállni és górcső alá venni a tegnapi mérkőzés fontosabb mozzanatait, hátha hasznos információt tartogat a jövőre nézne. Elemzés következik!

Szerencsére múlóban az uborkaszezon, nem rég a Real utazott a 3 pontért a Sociedad otthonában és a kivívott győzelmet követően már a Santiago Bernabéu-ban fogadjuk a Celta Vigót. Eközben kisorsolásra került a BL főtáblájának csoportjai, a királyi gárda a Dortmundot, a Sportingot és a Legiát kapta ellenfélül, amelyek közül egyértelműen a Tuchel vezette német csapat lesz a legkellemetlenebb és legerősebb ellenfél a számunkra. Másodsorban CR-t is elismerés illette, hiszen megválasztották az év legjobb játékosának. Beharangozó következik!

Már nagyon vártunk egy ilyen szezonkezdetre, amikor nem mi esünk pofára, hanem egy nehéz pályán, idegenben tulajdonképpen zökkenőmentesen behúzzuk a nyitómeccset. És mindezt úgy, hogy a gálakezdő öt játékosa a pályán se volt. Viszont akik helyettük játszottak, odatették magukat rendesen. Tény, hogy a Sociedad messze nem volt acélos, de ezért fájjon a baszkok feje. Biztató egyéni teljesítmények, helyenként igencsak pofás támadásvezetés, azonban a védelem még mindig képes botrányos alakításokra. Hajtás után összefoglaló.

Közel két évvel ezelőtt ugyan nem a Sociedad ellen kezdtük a szezont, de ellenük futottunk bele 2014. augusztus 31-én, a második fordulóban egy nagyon csúnya maflásba. Akkor is idegenben, akkor is én írtam a meccsről. Most nem kellene megismételni. Amire persze vannak jelek, mert hiába a két eddig megszerzett kupa, ha a játék finoman szólva is akadozik, több kulcsjátékos még mindig nem lehet a csapattal, a másik felük meg még lélekben nyaral, vagy csak szarul játszik. Jobb híján a fiatalok, a "kiegészítő emberek", és Dani teljesítménye viszi a csapatot, csakhogy ez most nem biztos hogy elég lesz. Hajtás után szezon első beharang.

A Real Madridról azt gondolná az ember, hogy a legjobb játékosokkal rendelkezik, a legmodernebb felszereltsége és körülményei vannak, és persze a legkiválóbb szakemberek dolgoznak a klub kötelékében. Mégis amikor belefutottam hetekkel ezelőtt abba a hírbe, hogy a Real el szeretne hozni egy az európai szűk elittől távol álló csapatból (Olympique Marseille) egy szakembert, akkor bizony értetlenül álltam hozzá. Ezzel valószínűleg nem lehettem egyedül, ezért nekiálltam utánanézni Antonio Pintus erőnléti edzőnek. Mint azóta tudjuk már munkába állt a Real Madridnál és fontos eleme lett a felkészülési időszaknak. Ugyan kellő időt rászántam, de mégse sikerült túl sok mindent találni róla, de azért nekiveselkedtem ennek a posztnak, hátha sikerül eloszlatni a ködöt a személye körül.

Két jó csapat játszott egy bűnrossz mérkőzést tegnap este. Ezzel nem lenne semmi probléma, hiszen még a felkészülési időszak zajlik. Azonban ezt a mérkőzést Európai Szuperkupának hívják, így elég sok ember látta, hogy a Real Madrid és a Sevilla, az előző szezon BL és EL győztesei ennyire képesek. Ezek nyerték tavaly a címeket? Hármat nem tudnak egymáshoz passzolni! Ez a Real Madrid? Ez nemhogy fekete balett, de semmilyen sem. Ez a Sevilla a sok minőségi érkezővel és egy remek edzővel a padon? Ugyan már, nem tudnak ezek sem focizni.

Arról azonban egyik csapat sem tehetett, hogy ekkor kellett lejátszaniuk ezt a címmérkőzést, ők csak azt dönthették el, hogy a szezonra megalkotott terveikbe miként illesztik be. Láthattuk: mindkét csapat edzőmeccsnek fogta fel.

Harmadik UEFA-Szuperkupáját nyerheti meg ma este Trondheimben a Real Madrid. Kedvenceink ellenfele az Európa Liga örökös bajnoka, a Sevilla lesz, amelyben a Madridhoz képest hatalmas változás történt az elmúlt szezonhoz képest. Tavaly a Barcelona ellen egy feledhetetlen meccset játszottak. Tavalyelőtt 2-0-ra nyertünk ellenük ezért a kupáért. Mindkét csapat alkalommal jutott el UEFA-Szuperkupa meccsig. Vajon mi lesz ma este?

Régen tapasztalt érzésekkel hallottam meg a Bajnokok Ligája himnuszának felcsendülő dallamát. Végre Real Madrid mérkőzés és egy minőségi ellenfél a másik térfélen. Persze… ahogy a helyszínen ülő sokaság, úgy én is kissé szomorú és végtelenül vigasztalhatatlan voltam, mert a legnagyobb sztárokat nem láthattuk a zöld gyepen. Pedig tény, hogy e két sztár tízezres nagyságrendben vonzza be az embereket egy-egy meccsre. A francia bajnokcsapat Zlatanja ma már "Manchester Istene", épp azt lesi, hogyan rúghatná hátba Wayne-t. A Real Madrid legendája szintén hiányzott és hiányozni is fog, de tudomásul kell venni, meg kell érteni, hogy egy ideig biztosan nem láthatjuk még habfehérben. Talán jövő nyáron egy Corazon Classic meccsen már igen, de addig is - ha időnk engedi - nézzünk Milan meccseket, hogy láthassuk, hogyan oktat Alvaro.

"Régen a szegények fociztak és a gazdagok nézték. Most a gazdagok fociznak és a szegények nézik."
- Puskás Ferenc

Manapság a pénz jelenti a hatalmat. Akinek pénze van, hatalma is van. Akinek pénze van, az sikeres. A Real Madrid ilyen szempontból az ezredfordulót követően elérte, hogy pénzügyi nagyhatalom legyen. Mégsem neveznénk, mi szurkolók, az elmúlt másfél évtizedet sikeresnek. Nagyot változott a világ, ahol a szurkolók egyszerű kívánságait sem lehet maradéktalanul teljesíteni, mert azt felülírja a gazdaság és a profitorientált világ. De ne higgyük azt, hogy a királyi csapat mindig is pénzügyi nagyhatalomnak számított az elhódított BEK és spanyol bajnokságok révén az 1900-as években. Az új korszak kezdete egy ember nevéhez fűződik. Hajtás után ezen korszak kezdetétől átnyálazzuk a fontosabb adatokat, kimutatásokat és megpróbálok a miértre, ha nem is választ, de irányt mutatni, hogy mindenki maga le tudja vonni a következtetéseket.

Szavazz!

Egy szezon értékelése kapcsán első körben tisztázni kell, hogy mik voltak az elvárások az adott idényre. A reális célok felderítése után pedig össze kell vetni, hogy ebből mennyi valósult meg. Én is ezzel fogom kezdeni. Carlo Ancelotti tavaly a gyatra helyzetkihasználás miatt kiesett a Juventus ellen a BL-ből. Egy edző menesztése után az elvárás, hogy továbblépjen, fejlődjön a csapat. Egy jobb vagy megfelelőbb edző kinevezése remek első lépés lehet. Mint tudjuk Rafa Benítez nem ez az edző volt a Real számára. Már az elején sokan leírták, és bár nem volt bűn rossz, de valahogy mégsem állt össze. Nem egy nyerhető meccs végződött döntetlennel. A játék látványra se stimmelt és taktika terén is voltak hiányosságok. Az egekig magasztalt szabadság a támadók számára visszafelé sült el. Persze a túlzott szabadság sokszor válik teherré. Ronaldóéknak minden bizonnyal jót tett volna nagyobb fokú szervezettség a támadóharmadban.

44 évvel ezelött, pontosan ezen a napon Marseille-ben megszületett - szerintem - a világ legjobb labdarúgója. 10 évesen ismerkedett meg a futballal, és hamar fény derült a remek érzékére. A Bordeaux-ban figyeltek fel rá igazán, ahonnan egyenes út vezetett a BL győztes, Juventushoz.

Valószínűleg mindenki tudja, hogy ma kezdetét veszi a franciaországi Európa-bajnokság. Amelynek keretében 24 csapat harcol Európa legjobb nemzeti együttese címért. Az izgalmakat még tovább fokozhatja, hogy 8 Real Madrid játékos is részt vesz a küzdelmekben. Nevezetesen: Gareth Bale (Wales), Toni Kroos (Németország), Segio Ramos és Lucas Vazquez (Spanyolország), Luka Modric és Mateo Kovacic (Horvátország) és Pepe, illetve Cristiano Ronaldo (Portugália). Feltűnhet, hogy Isco, Jesé, Benzema és Varane (sérülés miatt) se szerepel a listán, mivel kimaradtak hazájuk utazó keretéből. Szóval ennek alkalmából készítettem egy szavazóboxot, amely révén mindenki, aki vágyat érez rá szavazhat, hogy ki melyik Real jatékos hazáját tartja a legesélyesebbnek a végső győzelemre.

Ahogy várható volt a BL döntő nem hozott látványos focit, ugyanakkor nem kis izgalmakat nyújtott cserébe. Az Atletico a vártnál nyíltabb játékkal kezdte a mérkőzést, és talán ennek köszönhetően viszonylag korán vezetést szerzett a királyi gárda. Az előnyét sokáig meg is tartotta, egészen a 80. percig kellett várni a matracosok egyenlítő góljára. Az összecsapás hosszabbításba torkollott, de ott se bírtak egymással a felek, ezért jött az orosz rulett, azaz a tizenegyes párbaj. Juanfran hibájával végül, a habfehér gárda diadalmaskodott és ezzel megszerezte a 11. BL serlegét. Nagyjából így lehet összefoglalni a finálé történéseit. Most pedig végig olvashatjátok ki hogyan látta a történteket. Összefoglalunk!

Ma mindenki dőljön hátra és élvezze a pillanatot, mert megnyertük a tizenegyediket!!! Élvezzük, hogy 3 éven belül másodjára újfent mi ülünk Európa trónján. Élvezzük, hogy minden atléti szurkoló antimadridista képtelen feldolgozni a tegnap este történteket. Élvezzük, mert megszenvedtünk érte. Élvezzük, mert megdolgoztunk érte. Élvezzük, mert a tegnap este folyamán igenis megérdemeltük! Dőljünk hátra, és élvezzük a mai napot, mert ez most rólunk szól!

Sokan már javában a jól megérdemelt pihenésüket töltik vagy éppen a válogatottjukkal készülnek a nyári EB-re. Azonban Milánóban valami készül. Egy trófea még kiosztásra vár. A Bajnokok Ligája nem talált győztesre, és két jelentkező maradt állva, Madrid legnagyobb klubjai, az Atletico Madrid és a Real Madrid. Tehát a két évvel ezelőtti döntő párosítása jött újra össze. Mindkét együttes jelentős erőket fog felvonultatni, de egyelőre nagyon nehéz megtippelni melyik csapat kerekedhet felül. Ennek alkalmából összeültünk a kollégákkal és egyenként kifejtjük gondolatainkat a döntőről. Beharangozunk!

Persze nem olyan szépen, mint ahogy az arany csillogna, de tegyük a szívünkre a kezünket, hányan gondolták a madridisták közül komolyan, hogy a Granada majd megállítja a Barcát?? Egy félidő alatt eldőltek a lényegi kérdések, a Barca bajnok lett, nekünk jutott a második hely. Onnantól kezdve enyhe kifejezés hogy nem szaggattuk az istrángot, leginkább letojtuk a meccset. Értékelhető momentumok az első félidőben voltak, a másodikra jutott néhány elpuskázott helyzet, valamint a takaréklángra visszaváltó Realt Zidane cseréi se dobták fel. Hajtás után összefoglalunk.

Valljuk be őszintén, két hónappal ezelőtt egy lyukas használt óvszert se adtunk volna azért, hogy az utolsó forduló előtt reális esélyünk legyen a bajnoki címre. És most mondhatnánk hogy a Sorsnak fura egy humorérzéke van, meg hogy ő egy perverz genyóláda (ami így is van), de ezt eddig a Barca fanok mantrázhatták. A helyzet azonban az, hogy történjen a Barca meccsén akármi, győznünk kell a Riazorban. Nem lesz könnyű, de az utóbbi időben ennél nehezebb feladatot is megoldottak habfehér kedvenceink. Hajtás után beharang.

A Real Madrid neves hiányzói ellenére megszerezte a három pontot a nagyon kulturált futballt bemutató Valencia ellenében, s ezzel egy fordulóval a Liga vége előtt csiszolt az várható érem színén valamicskét. A bronzos pozícióból, az ezüstösre lépett. Összefoglalunk.

Két meccs az élet, s eldől a Ligában a Real sorsa. A hajrá meccsei közül talán a második legnehezebb következik (a Real Sociedad elleni idegenbeli találkozó után). Immár Zidane fejében valószínűleg nagyobb súllyal esik latba a BL fináléra való felkészülés, mint a Ligában való - nagyon esetleges - előbbre lépés. Ennek megfelelően alakította ki a keretet, melynek összeállításából ismét kilóg Ronaldo, ha nem is épp úgy, ahogy azt a legtöbben gondolják. Mindennel együtt sokunk számára a meccs aktuális vonatkozásai közül kiemelkedik az, hogy Arbeloa nagy valószínűséggel utoljára lép pályára a Real Madrid habfehér mezében a Bernabeu közönsége előtt. Erre minden bizonnyal készülni fog a klub és a publikum is. Beharangozunk.

Az elmúlt 1-2 év során sok játékos került kényszerpihenőre, ami nem egy alkalommal érintette érzékenyen a csapategységet, taktikát. Ez minden bizonnyal sokakban kérdéseket vetett vagy vet fel a Real Madrid szakértő stábjával kapcsolatban. Ennek mentén kerestem fel blogunk egyik állandó tagját, Residet. Azzal a céllal, hátha eloszlathatjuk például: CR sérülése körüli ködöt. Már a beszélgetésünk is megérne egy misét, mindazonáltal Resid az alábbi gondolataival állt elő. Tehát a következőekben az Ő észrevételeit olvashatjátok.

2014 után újra lehetőség nyílt elhódítani a BL-serleget. Ehhez utolsó lépésként a hazai visszavágót kellett megnyerni. Nem volt egy látványos meccs, nem volt szép meccs sem, főleg nem volt Fehér Balett, Jesé teljes csőd volt. De mindez semmi ahhoz a #nagybüdösvállalhatatlannullához képest, amit a City bemutatott. Ilyen játékra és hozzáállásra senki nem számított. Senki nem is számíthatott.
Mindenesetre naptárba vele: 2016. május 28., Milánó, San Siro, Real Madrid - Atletico Madrid.

Ma este mindkét csapat idényét radikálisan meghatározó találkozóra kerül sor. Az ATMA már várja ellenfelét és az az ellenfél nem lehet más, mint a Real Madrid. Legyünk gálánsak és adjuk meg a lehetőséget városi szomszédjainknak a revansra. De ne tegyünk úgy, mintha máris a döntőre készülnénk, hiszen piszok nehéz lesz legyűrni a Cityt, amely több kulcsjátékosát pihentette hétvégén, mint Zidane. Nézzünk bentebb és tekintsünk kicsit vissza, hogy onnan a közeli jövőre is rápillantsunk.

Előzetesen kitűzött cél a 3 pont megszerzése volt, jóformán bármi áron és ezt sikerült is elérniük a fiúknak. A meccsnek se íze, se bűze nem volt, megspékelve néhány egyéni gyengébb teljesítménnyel is. Az ellenfél sem adta könnyen magát, szépen felkészültek, hogy mivel is lehet megfogni a Real játékát és bíztak abban, hogy Benzema és Ronaldo távollétében a gólok is elmaradnak részünkről. Nem sokat tévedtek és bár több lehetőségünk is volt gólszerzésre, reális eredmény született. Összefoglalunk!

A bajnokság hajrájában minden mérkőzés egy döntővel ér fel. Mondja mindenki a szezon ezen szakaszában. Mégis ha behúzzuk a hátralevő mérkőzéseinket, még mindig nem garantált a bajnoki cím. Még a végén kiderül, hogy a szezon közepén is pont olyan fontos egy-egy mérkőzés, mint ilyenkor. Ki gondolta volna, hogy a ma begyűjthető 3 pont, is pont annyit ér (vagy még kevesebbet), mint az Atletico ellen elhullajtott 3 pont hazai pályán, vagy a Betis ellen elajándékozott 2 pont? De nem baj, megy a bullshit PR szöveg, hogy most mindent megtesznek a hátralévő mérkőzéseken. Legyen úgy! Beharangozunk!

Az elmúlt 5-6 évben sajnálatos módon odáig jutott az egyenlőtlenség a futball világában, hogy a Real-Bayern-Barca hármas számára a minimálisan elvárt cél a BL-elődöntő, illetve az, hogy legfeljebb csak egymás ellen essenek ki... Ez a szituáció teljesen eltorzítja mind a szurkolói lelkivilágot (BL-elődöntőben bedarálást várni idegenben...), mind az európai futballtérképet. Ebből adódik az is, hogy mindenki más igazi sikerként könyvelheti el, ha eljut a legjobb négybe. Szintén a nevezett időszak azonban megtanított minket arra is, hogy hiába a trió köré képzelt áthatolhatatlan fallal körbevett univerzum, a Dortmund, a Chelsea, a Juventus és Simeone bizony mind-mind lesajnált, a sorsolásnál örömmel megkapott ellenfélként értek oda a döntőbe.

A fentihez hasonló történelmi áttekintés racionális szempontból nézve teljesen érdektelen, maximum babonának tekinthető. A Chelsea múltbéli teljesítményének ugyan mi köze lehetne a City mostani játékához? Elvileg semmi, ugyanakkor az adatok és információk tengerében hajlamosak vagyunk alulértékelni a pszichológia szerepét a nagy sikerekben. A City-nél jövőre földcsuszamlásszerű változások várhatóak: Pep előreláthatólag megválik a fél csapattól, másról sem cikkez a sajtó. A keret tagjai joggal érezhetik úgy, hogy ez az utolsó lehetőségük, hogy együtt megcsinálják. Ez talán nem akkora hajtóerő mint Drogba, Lampard vagy Terry esetén a karrierjük közelgő vége, de cseppet sem lebecsülendő. Meglehetősen más lehet a mentális állapota egy olyan társaságnak, amely először jut be az elődöntőbe, mint egy olyannak, amely zsinórban hatodszor, és amely tudat alatt nem minden alapot nélkülözve érezheti úgy, hogy ha idén nem, majd jövőre... Emiatt óvatosan és várakozásokkal tele ültem le a képernyő elé. Lássuk mi történt!

A Real Madrid a Wolfsburg legyűrésével sorozatban 6. alkalommal kvalifikálta magát a Bajnokok Ligája legjobb 4 csapata közé. Így ma este, alig 2 nappal a kalandos Rayo meccs után ismét pályára lépünk az Etihad stadionban. Szerencsére többen pihenni tudtak és viszonylag hosszú paddal rendelkezünk. Azonban az ellenfél is jelentős erőkkel rendelkezik, úgyhogy talán nem vagyok egyedül, aki idegesen várja a mai megmérettetést. Nézzük mikre kell figyelni a sikerhez! Beharangozunk!

Senki által nem várt izgalmakat hozott az amúgy könnyed mérkőzésnek gondolt Rayo Vallecano - Real Madrid összecsapás. A 2-3-ra végződő meccsen a hazaiak az első negyed óra végére már 2-0-ra mentek, s innen jött vissza a királyi gárda Gareth Bale duplájával, illetve Lucas Vazquez remek fejesével. Így a roppant fontos 3 ponttal a zsebben tovább ragadva a Barcelona vezette élmezőnyre utazhattak haza Zizou legénysége, hogy megkezdhesse a BL meccsre való felkészülést. A felhőtlen boldogságot csupán Benzema sérülése árnyékolja be. Bár még nem tudni, hogy mekkora a probléma. Netán elővigyázatosságból lett lecserélve vagy tényleg komolyabb a gond? Hajtás után összefoglalunk!

Mostanában többször előkerült ezen témák: hogyan értékeljük Zidane eddigi munkásságát, milyen szezont fut a Real Madrid, és mik lehetnek az elérhető célok. Így első körben ezzel foglalkoznék. Nem árt néha megállni 1-2 pillanatra és felmérni honnan indultunk, meddig jutottunk el. A 2015-16-os szezon Rafa Benítezzel indult és vegyes várakozásokat követően ingadozó teljesítményt produkált a csapat. A rossz alapokon nyugvó Benítez-féle rendszer már a szezon felénél megbukott, s ezt követően egy szétzilált játékrendszert, mélyponton lévő csapatot vett át Zidane. Bár a kezdeti fellendülés ellenére nem várhattunk túl sokat a hátralévő idényben, el lehetett könyvelni, hogy "majd jövőre". Zidane-nak tulajdonképpen annyi volt az elvárható feladata, hogy helyes taktikai alapokra terelje a csapatot, lelkileg és morálisan összekapja Ramosékat és ebből a biztos alapből továbbépítkezzen a nyáron, illetve következő évben. Azt hiszem kijelenthető, hogy Zidane mindezeket teljestítette. A csapat ha nem is hibátlanul, de sokszor hatékonyan és jól tud játszani, ha kell pedig az akarás is helyén van. Helyzetjelentés és beharangozó következik!

Királyi Rombolónk úgy süllyesztette el a Sárga Tengeralattjárót, hogy igazából erőlködnie se nagyon kellett. Tükörsima 3:0 mint a tenger szélcsendes időben, 3 pont beszákolva, és ha nem is leglátványosabb, de taktikailag mindenképpen a legjobb meccs volt, amit Zidane kapitány alatt produkált a legénység. Persze kellett ehhez egy propellereit hanyattvágó Villarreal, de örök közhely, hogy minden csapat annyit tud, amennyit az ellenfele enged. Nos mi tegnap ennyit engedtünk, bár azt is hozzá kell tenni, hogy a Sárga Tengeralattjáró gyakorló torpedókkal érkezett. Hajtás után összefoglalunk.

Kémszolgálatunk elfogott (csakis véletlenül) egy jelentést, amely a Királyi Romboló és a Sárga Tengeralattjáró közti ma esti összecsapásra való felkészülést dokumentálja.Kemény ütközetnek néz ki (idegenbeli vizeken meg is torpedóztak minket), de ha sikeresen meg akarjuk nyerni a 38 hetes La Liga hadgyakorlatot, akkor itt az ideje a visszavágásnak! Lapozás után bemutatjuk a Királyi Romboló várható legénységét a ma esti összecsapás előtt.

Nem lehet azt mondani, hogy szaggatták volna az istrángot a srácok, mégis ötgólos győzelmet arattak idegenben, öt különböző gólszerzővel. A számok alapján akár még gáláról is beszélhetnénk, de iram, valamint ellenfél hiányában mégis jobban illik a tegnapi összecsapásra a már többek által is emlegetett sörmeccs kifejezés. Hajtás után összefoglalunk!

Csoki bácsi óta tudjuk, hogy az ember szempontjából 50-50% esély van rá, hogy egy óvatlan pillanatban eltalál minket egy Földbe becsapódó meteorit, mert vagy eltalál, vagy nem. Soron következő meccsünket tekintve pontoson ugyanilyen százalékos arányban van rá esély, hogy az ókatalán mondakör szerint ismét lefekszik nekünk a Getafe, vagy a kiváló hazai mérkőzés után az idén sajnos már jól megszokott idegenbeli szenvedés következik. Getafe-Real Madrid, hajtás után beharangozunk!

A Real Madrid kulcsjátékosai alaposan kitettek magukért, kiemelten Ronaldo, aki most képes volt a címeres zászlót magasra emelni, és vezetni a csatába a fiainkat. Legjobb négyben a csapat! Lássuk, hogyan történt! Összefoglalunk!

Minden bizonnyal az évad eddigi legfontosabb meccsét bonyolítja a Real Madrid ma este a Santiago Bernabeu stadionban. A Wolfsburggal kell lemeccselni, hogy melyik gárda jut a BL legjobb 4 csapata közé. Jó lenne azt hinni, hogy a királyi gárda a szégyenletes első meccsen csupán arról szeretett volna gondoskodni, hogy a visszavágón csordulásig megteljen a csapat szentélye; de tartok tőle, hogy sokkal inkább voltak mentális gondjaink Németországban. Egyelőre a statisztika is ellenünk van, lássuk, mi kellhet ahhoz, hogy mégis továbbjussunk! Beharangozunk.

A csapat hozta azt, amit eddig a szezonban annyiszor megtapasztaltunk. Egy vereséggel végződő rangadó után kitömjük az ellenfelet, amivel sikeresen elhitetik, hogy az csak egy csúnya formaingadozásnak volt köszönhető. Vicces, mert a publikum nagy része minden egyes alkalommal beveszi és elhiszi, hogy hiába néz ki szarnak, ha beleharapunk, akkor bizony édes csokinak fogjuk érezni. Hát nem. Az igazság az, hogy ebből a mérkőzésből semmit nem vonhatunk le következtetésképpen a keddi visszavágó tekintetében.

Biztos vannak köztetek olyanok, akik még bíznak a csodákban és hiszik, hogy amíg van matematikai esély a bajnoki címre, addig meg kell ragadni minden alkalmat, hogy csökkenthessük a különbséget az előttünk állókkal szemben. Nos, úgy gondolom, Ti vagytok kisebbségben. Az általános vélemény most a madridisták között természetesen az, hogy jobb esetben is csak a második hely az elérhető helyezés számunkra és, hogy igazából nem is érdemlünk többet. Talán ez áll legközelebb a valósághoz és ez a racionális gondolkozás, viszont a szurkolói viselkedés minden, csak nem racionális többnyire. Hajtás után beharangozunk!

Ez az összefoglaló olyan nehezen akart formát ölteni, mint a Madrid elképzelése szerdán, de nyilván Ti is láttátok, a vendégek magabiztos, lendületes játékkal lepték meg vendéglátóikat, akik közül Draxler és Arnold hiába figyelt felváltva Modricra, kis horvát varázslónk és Kroos ügyesen mozgatták a csapatot. A németek labda nélküli védekezés során 5 középpályással és 4 védővel kergették a labdát, természetesen remény nélkül, hiszen Ronaldóék esélyt sem hagytak nekik. Ennyit az első 90 másodpercről. Tovább!

Önbizalom szerzés: pipa. Zidane edző-e: pipa. (Higuain: pipa. Torres: marha.) Wolsburg: pipálandó. CR énekli-e a BL-himnuszt: naná, lábujjhegyen állva. Ma este a mostani BL-negyedöntők legsimábbnak ígérkező párharca következik és legyünk őszinték: ezt a 180 percet már ma el kell dönteni Zidane-éknak. Ha az utóbbi két meccsünkön mutatott áttityűdöt mutatja a gárda, akkor nem lehet kérdés a mai mérkőzés és a párharc kimenetele. Azt gondolom, ZZ pontosan elmagyarázta a srácoknak, hogy többé nem érdemes lötyögni-tötyögni. Nem szabad egyel-kettővel visszaváltani, lazábban hozzáállni. (ALERT: friss, soha máshol nem látott info kövektezik.) Főleg nem egy német csapat ellen.
ENTRANCE

Ez a mérkőzés lehetővé teszi, hogy ahányan vagyunk, annyiféleképpen közelítsük meg, de az biztos, hogy közös pontként minden madridista egyként vágyta, hogy a szégyenletes hazai vereség után visszavágjunk az ősi riválisnak. Lássuk, mit történt tegnap este, s hogy milyen következtetéseket vonhatunk le ebből a mérkőzésből a Bajnokok Ligája előttünk álló meccseinek vonatkozásában, mert ebben a szezonban már csak ez a front számít. Összefoglalunk.

A rangadó megnyerése minden csapat számára presztízs kérdés, legyen szó MU-Chelsea/Pool, Milan-Juve, Bayern-Dortmund vagy éppen a szóban forgó Barca-Real összecsapásról. Függetlenül a meccs körülményeitől, a tabellán elfoglalt poziciótól, ezen meccseket nem csak nagy érdeklődés övezi, de általában nagy izgalmakat kecsegtet a futballszeretők számára. De mégis más kávéház, ha az adott rangadó a bajnoki címért folytatott verseny szempontjából is sorsdöntő lehet. Sajnos a Real Madrid kiszállt ebből a versenyből, mivel lőtávon kívülre került, maximum a második hely lehet REÁLis. Sőt azt is le kell szögeznünk, hogy a ma esti ellenfél szakmailag jóval előrébb tart. Egy jól összerakott és összeszokott gépezetről van szó. De akkor mi indokolja, hogy fél 9-kor leüljünk a tv elé és az El Clasicóra kapcsoljunk? Nem firtatom azt a tényt, hogy szurkolói létünk miatt kötelező program, de emellett ha Zidane legényei összeszedik magukat akkor egy szorosabb mérkőzésre lehet kilátásunk. Végülis a futball ünnepéről van szó. Jöjjenek a részletek!

A fehér hollót többször láthattuk idén, mint azt, hogy a riválisaink botlását kihasználtuk volna fordulón belül. Most erre is sor került, semleges nézőként egy élvezetes, lendületes találkozót; madridista szurkolóként egy fejlődő hazai csapat bajnokiját; masszív madridista-önkéntes-szakértők egy védekezni továbbra sem tudó Real Madrid győzelmét, vendégkommentelő Barca-drukker állampolgártársaink pedig a Messinek fricskát küldő CR-t láthatták, amint a portugál ország-világnak megmutatta, hogy ha akarja, akkor sokkal jobban ki tudja hagyni a tizenegyest, mint örök riválisa. A Real Madrid jelenleg egy pontra a második helytől és Te, Kedves Olvasó, egy kattintásra a teljes összefoglalótól.

Nem várt remény csillant fel tegnap este Gijonban. Történt, hogy az Atletico Madrid nem várt vereséget szenvedett a menekülés elől nyúlfuttában menekülő hazaiaktól. Így azt kellene mondanom, hogy "éljünk az eséllyel, zárkózzunk fel egy pontocskára a második helyen lévő ATMA mögé". De a szezon (meg az előző) megtanította nekünk, hogy az ilyen lehetőségeket olyan hatékonysággal használja ki a Real Madrid, mint Messi a tizenegyeseket. Mégis, ma győzni fogunk, két ok miatt. Az egyik - és nyilván ez a lényegesebb -, hogy eddig csak győztes meccsek beharangját írtam. A másik, hogy CR az elmúlt öt (ÖT, 5, V) szezonban mindig lőtt egy mesterhármast a Sevillának. Mivel ősszel ez nem jött össze neki, így…
Így olvassunk tovább - lesz pár szavazás is!

A Real Madrid ismét bejutott a BL negyeddöntőjébe, és sokunk tart tőle, elnézve a csapat mostanában mutatott formáját és motiváltságát, hogy az eddigi mentsvárnak tartott BL-ben most jön el számunkra a végállomás. Noha az ellenfelek közt is vannak olyanok, akik nem örvendenek túl jó formának, sőt, olyan is, aki először jutott be a legjobb 8 közé, nekünk sincs mire verni a mellünket - max a fejünket valahova. Hajtás után beharang a holnap déli sorsoláshoz, aztán madridistája válogatja, hogy ki abban bízik, Fortuna fogja meg a kezünket még egy körig, vagy derüljön ki végre, mennyit ér a mostani Real Madrid Európa szűk elitjében.

Meg lehet közelíteni a tegnap estét úgy, hogy a bajnokságnak már úgy is vége számunkra, így aztán megbocsátható bűn, hogy tegnap vacsorára egy nagy adag szart pakoltak elénk az asztalra. Irigylem azokat, akik fel tudják így fogni a tegnap estét. Viszont sikerült nyerni. Hip hip hurrá! Mondanám, hogy hajtás után összefoglalunk, de hazudnék. Ezen nincs mit összefoglalni.

Még akkor sem egy érdekfeszítő összecsapás ez, ha nekünk még lenne beleszólásunk a bajnoki harcba, de most nem nagyon tudnám meggyőzni azokat, akik az esti meccs helyett a Netflix and chillt választanák. Ha ez nem lenne elég, lassan de biztosan a sérültjeink is visszatérnek, ami kvázi azt jelenti, hogy Benzemán kívül gála kezdő lesz, hiába lenne érdekesebb nézni a csapat hajtósabbik felét. Pedig még az ázsiai piacnak se pucsítottak most be egy délutáni időponttal. Hajtás után beharangozunk.

Ezek nem az eheti lottószámok, hanem a Real Madrid lőlapja a tegnapi meccsről. Madridi fiaink 37 alkalommal próbálkoztak kapura lövéssel, amiből 9-szer el is találták, 20-szor kísérelték meg a tizenhatoson kívülről bevenni Szczesny hálóját, ezeknél 1-szer kellett a kapusnak beavatkoznia, de összességében 2 gól azért született. Ha valaki mégis megrakná a hétvégén ezeket a számokat és még be is jönne, majd ne feledkezzen meg róla, hogy ki adta az ötletet! Hajtás után részletesebben is összefoglalunk!

Ugyanis idegenben 0-2-re megnyert mérkőzést követően, még egy olasz együttes ellen sem illik hazai pályán kiesni a Bajnokok Ligájából. Főleg, hogy mostanra ez maradt az egyetlen megnyerhető sorozat idén. Még akkor sem, ha oda-visszavágós rendszerben utoljára a 87-88-as idényben sikerült talján ellenfelet búcsúztatni - amikor személy szerint még csak egy kósza gondolat voltam és a BL-t is BEK-nek hívták - amit nyolc eredménytelenül megvívott párharc követett. Legutóbb ugyebár tavaly, amikor szintén nehéz volt elképzelni a vereséget, mégis az I. Ientes mór király fia, I. Ata mór herceg vezette digó hadak diadalmaskodtak. Idén viszont az odavágón sikerült olyan eredményt kiharcolni, ami után már tényleg képtelenségnek tűnik egy esetleges korai BL-búcsú. Ettől függetlenül a visszavágót még le is kell játszani, úgyhogy ugorjunk is neki a beharangozónak!

Ember legyen a talpán, aki eligazodik csapatunk formáján. Legutóbb a Bernabeuban lehajtott fejjel konstatáltuk, hogy az idei legfontosabb La Liga meccsünkön megaláz bennünket a városi rivális, most ellenben a Celta vált áldozati báránnyá. Nem könnyű a dolgunk, ha csapatunk teljesítményét szeretnénk elemezni, nem beszélve arról, ha netán meg szeretnénk jósolni a következő találkozó kimenetelét. Összefoglalunk!

Az ember mindig szeretne egy kicsit a színfalak mögé látni, jó lenne ha időnként a valóság jönne szembe, nem az, amit láttatni szeretnének velünk. Erre ma már technikailag sok eszköz rendelkezésre áll, s lassan megszokjuk, hogy a játékosok ha a kamerák kereszttüzében szólalnak meg, a szájuk elé teszik a kezüket. Szerencsére nem mindig.

...másra úgyse nagyon fogunk emlékezni a tegnapi meccsről. Néhány kérdésre választ kaptunk, néhány továbbra is lóg a levegőben. Nem fogunk örömtáncot járni a csapat tegnap mutatott teljesítményétől, mert egy tökutolsó Levantét egy Real Madridnak a tartaléksorával is magabiztosan kell legyűrnie - ezért nem jár hurráoptimista csatakiáltás, csak egy elfogadó biccentés. A derbin kapott saller és az elúszott bajnokság erősen érződött még a csapaton, de legalább nem süllyedtünk tovább. Hajtás után értékelünk.

Kevés lehangolóbb feladat van, mint beharangot írni a következő meccshez egy szégyenletesen elbukott városi derbi után. És erre még csak rátesz egy lapáttal, hogy az alapcsapatból az eddigi sérült Bale-en kívül csatlakozott még Marcelo és Benya hosszabb időre, Modric remélhetőleg csak a mai meccset hagyja ki, Carvajal és Ramos pedig eltiltott. Most nagyon úgy látszik, a döglődő királyi oroszlánba a tökutolsó Levante is jókorát rúghat, hadd fájjon nekünk még jobban. Hajtás után nem annyira vidám beharang.

Fontos kérdések dőltek ezen a szombat délutánon. Be lett szépen árazva a csapat, s néhány játékosnak fontos döntést kell hoznia, mert a Bernabeu népének nagyjából eddig tartott a türelme. Azt hiszem, itt az ideje, hogy Zidane is elő legyen véve egy ilyen szégyenteljes, értékelhetetlen mérkőzés után.

Jó eséllyel mindkét madridi alakulat elvesztette a reális esélyét a bombaformát mutató Barcelona ellenében a Liga megnyerésére, így egymás között a második helyet kell lemeccselniük. Ennek egyik fontos állomására kerül sor ma 16 órától a főváros szebbik felén, a Bernabeuban.

A Real Madrid nem túl acélos játékkal ismét csak egy döntetlenre volt képes a Malaga ellen. Bár ezúttal talán nekünk kedvezőbb az eredmény, mert könnyen alakulhatott volna rosszabbul is. Ugyan az első félidő 33. percében sikerült megszereznünk a vezetést Ronaldo révén, de tény, hogy ez a remek fejes lesen történt. Három percre rá növelhettük volna az előnyünket, de sajnos ezúttal Penaldo is hibázott. Eközben a hazaiak sorra dolgozták ki a helyzeteiket, amihez mind a középpályánk, mind a védelmünk asszisztált. Szerencsére Navas ekkor is elképesztően helyt tudott állni. A második félidőben már boritékolható volt (legalábbis számomra), hogy márpedig a Malaga előbb vagy utóbb, de be fog találni. Egészen a 66. percig várni kellett rá, amikor elképesztő védelmi hibákkal tarkítva Albentosa kiegyenlített. (Az ominózus szituációról még lesz szó később.) Az eredmény nem változott, így az 1-1 azt jelenti a Real Madrid számára, hogy tulajdonképpen a bajnokság se tartogat túl sokat számunkra, tekintve, hogy 9 pontra vagyunk a Barca mögött, a 3. helyen. Hajtás után jönnek a részletek!

A Real Madrid hét közben 2-0-s sikerrel tulajdonképpen eldöntötte a továbbjutás kérdését, pedig az olaszokban több veszély rejlett, mint ami a meccsen kijött, és az eredmény terén is szorosabbat vártam. Zidane-nak, illetve az eddigi győzelmeknek köszönhetően Madridban most minden szép és jó. Így érkeztünk el soron következő La Liga összecsapásunkhoz. Ezúttal a királyi gárda a La Rosaledába látogat el, ahol senkinek sincs könnyű dolga. Beharangozó következik!

Ennél jobb eredmény aligha lehetett volna várni ettől a mérkőzéstől. A továbbjutás így minden valószínűséggel zsebben van, úgyhogy fanyalogni nem szabad, még ha csak annyit tettünk meg a továbbjutásért, amennyire szükség volt. Hajtás után összefoglalunk!

Az elmúlt hetekben mióta Zidane lett a vezetőedzőnk minden körülötte forog. Jöttek a gólok és felszabadultak a játékosok. Látszólag mindenki vidám volt. De tudta mindenki, hogy semmit nem tudunk igazából Zidane vezetői képességeiről. Semmit nem tudunk a taktikai képzettségéről, mindenki csak találgat és eleinte rózsaszín köd borult a csapat köré. Most viszont elérkeztünk az első igazán nagy erőmérőre. Kezdődik a Bajnokok Ligája rájátszása. Ehhez méltó ellenfelet kaptunk, akik bár régóta nem voltak tényezők Európában, ez ne tévesszen meg senkit! Hajtás után beharangozunk!

Sokszor morfondírozunk el a helyzetki(nem)használásról csapatunk kapcsán. Az NST kommentjei közt bukkantam az alábbi ábrára, amely aszerint veszi górcső alá az 5 top bajnokság legalább 10 találatot jegyző támadóit, hogy lövéseik hány százaléka eredményezett gólt. Mivel egy barcás oldal az eredeti forrás, így eredetileg az MSN tagjai kerültek kiemelésre, amit megfejeltünk néhány piros kerettel a mieink nevei körül.

Bőven van min gondolkodni, miről beszélni a diagram kapcsán, amelyen néhány adat egészen meglepő. Nem is befolyásolnám senki véleményét: ti mit gondoltok?

Varane rossz, CR jó, Bilbao kettő, Real Madrid négy, szerzett pontok száma három, James-bomba, Kroos első gólja a szezonban és egy jó meccs. Összefoglalunk bentebb.

Bilbao érkezik, vajon hogyan távozik? Papíron eddig a Bilbao a legjobb, legerősebb csapat, amellyel Zidane vezetésével találkozik a Real Madrid. Igaz, hazai pályán, ahol kegyelmet nem ismert eddig új vezetőedzője mellett a habfehér gárda. Mi lesz itt? Borítékolható, hogy jó meccs, amit a semleges szurkolók (olyan van?) is élvezni fognak. De először vessük össze szezonbéli két vezetőedzőnk első 5-5 hivatalos meccsét.

Zidane állítása szerint, lényeg a három pont. Önmagában nehéz vitatkozni a kijelentéssel, de sokkal nagyobb jelentősége lenne, ha lőtávolon belül lennénk a listavezetőhöz képest. De így, tisztes távolságból követve az éllovast, miközben ők hasítanak, mi pedig mondjuk úgy, hogy döcögünk - igaz az edzőváltásnak köszönhetően legalább döcögünk, nem pedig egy helyben toporgunk - vannak dolgok, amik legalább annyira lényegesek, mint maga a három pont megszerzése. Persze az is fontos egészen addig, amíg a matematikai esély fennáll, de nem biztos, hogy jelen pillanatban ez az "öööö, nagyon nagy, ööö lényeg". A Granada elleni meccs előtt például az volt a legfontosabb, hogy hosszú idő után végre idegenben is diadalmaskodni tudjunk. A következő lépés meg az lesz, hogy legközelebb a hazai pályán mutatott magabiztos teljesítménnyel tegyük mindezt. A tetszetős játék ugyanis még elmaradt, de a Modric-mágiának köszönhetően a győzelem már nem. Hajtás után összefoglalunk!

Egy tökéletes világban nem lennének háborúk, nem lenne éhínség, mindenki örökké élne és a Real Madrid is hazai pályán játszaná minden egyes meccsét. De a világ nem tökéletes, jelen pillanatban is háborúk dúlnak, rengetegen éheznek, senki sem él örökké és kedvenceinknek is idegenbe kell látogatnia néha. Igaz egy kiesőjelölt otthonában nem kéne, hogy megremegjenek a madridi lábak. Granada-Real Madrid, hajtás után hellyel-közzel beharangozunk!

Az elmúlt évekre visszagondolva többször is előfordult, hogy "fordított" rangadó volt ugyanabban a fordulóban. Vagyis a Barca a matraccal, mi meg az Espanyollal meccseltünk. Most is ez a helyzet, és bár nem láttam a tegnapi Barca-Atleti meccset, a tudósításokat olvasva volt ott minden, mint a búcsúban: két piros a matrac részéről (miért is nem lep meg?), röhejes védelmi hibák, végül Barca győzelem. Mi viszont foglalkozzunk inkább azzal, hogy ma ugyanúgy bele kellene passzírozni az Espanyolt a Bernabeu gyepébe, ahogy tavaly szeptemberben idegenben tettük, ha még akarunk bármit is ebben a szezonban, és az reálisan az ezüstérem lehet. Hajtás után beharang.

Nem sikerült folytatnunk a győzelmi szériánkat, pedig minden adva volt egy győzelemre. Nem lehetünk büszkék, hiszen a 15. helyzet ellen értünk el döntetlent úgy, hogy lassan két hónapja nem lőttek gólt senkinek a ligában. Persze ezt a rossz sorozatot ellenünk kellett megszakítaniuk, miért is ne… Mindezt csak magunknak köszönhetjük. Hajtás után összefoglalunk!

Zidane harmadik meccsére készül, mint a Real vezetőedzője és minden bizonnyal harmadik győzelmére is. Álmodni se álmodhatott volna jobb kezdést, így hogy a kupában már nem szerepel a csapat, a sorsolás meg több, mint kedvező a bajnokságban, és az első két mérkőzése felszabadult játékot hozott. Eddig mindenki happy, a játékosok és a szurkolók is. Hajtás után beharangozunk!

Akárhonnan közelítjük meg, ez bizony bíztató. Igen, a tabella utolsó helyezettjei közé tartozott mostani ellenfelünk. Igen, egy körrel ezelőtt a Depor amatőrként, nyílt védekezéssel szaladt bele egy másik ötösbe. Igen, Rafa alatt is voltak nagyarányú győzelmeink (RM-PSG 1-0… just kidding). De a játékosok testbeszéde, a csapat "arca", a meccseink légköre óriásit változott a Rafa-érához képest. Örüljünk annak, hogy így képes játszani ez a garnitúra és tisztelettel, de magabiztosan várjuk az első "komoly" ellenfelet, Zidane irányítása alatt. Öt gól, több idióta statisztikai rovat, két bántó sérülés és egy teljesen felesleges megmozdulás hazai oldalon. Lépjünk bentebb.

Zárjuk rövidre az esti meccs kimenetelét, Zidane második bajnokiját is megnyeri. A Gijon utolsó öt meccse vendégként mind zakó volt. Nem nagy tudomány kitalálni, hogy Rafa távozása és ZZ érkezése pozitívan megélő Real legalább kétgólos győzelemmel abszolválja a fordulót.

Benzemától nem szokatlan, hogy a magánélete előbb éri el a címlapokat, mint a pályán mutatott teljesítménye. Ez viszont inkább a zűrös életét bizonyítja, nem pedig hogy nem lenne elég jó futballista. Mindenkinek eszébe jut a francia 16 éves lánykás sztori, vagy legutóbb Valbuena szexvideós zsarolása. Azzal is tisztában van mindenki, hogy ő a Real "ügyeletes gengsztere" (Jesé, pls stop!), a full cap-ek, arany nyakláncok, szelfik és a drágábbnál drágább low rider verdák királya. Nem nehéz rájönni, hogy elfelejtett sorban állni, mikor az észt osztogatták. De legalább nem nyilatkozik sületlenségeket, amivel bizonyítaná, hogy mellette Kiszel Tünde is öntudatos élőlénynek bizonyul. Mindezek ellenére évről évre hoz egy magabiztos szintet, és bár örökre ráragadt az "elbenzemázta" kifejezés, nem lehet tagadni, hogy ő igen is világklasszis játékos!

Hát gyerekek, eddig roppant fura Zidane-t edzőként látni, és megkockáztatom, hogy rossz is, mert mindig vártam, hogy beálljon. Szerencsére nem volt szükség a varázslataira, mert Isco megoldotta. A kis spanyol ismét hasznosan és effektíven játszott. Tulajdonképpen 2-3 játékost leszámítva mindenki jól játszott. Ami nem is csoda, mivel újfent számukra kellemes játékrendszerben rúghatták a bőrt, ami egyébként sok tekintetben hasonlított az Ancelotti-féle rendszerre. Toni Kroos, aki a Rafa időszak talán leggyengébb játékosa volt, egyből posztolta, hogy: Jó első lépés és remek csapatmunka volt. Aki egy kicsit tud a sorok között olvasni, annak egyértelmű lesz, hogy némi fricskát is tartalmazott Benítez felé (Modric szintén hasonlóképpen nyilatkozott). Szóval a Z-vitamin bevált és ZZ debütálása egy 5-0-s siker képében realizálódott. Összefoglalás következik!

Az életben előfordulnak olyan helyzetek, amikor kinevezik az általad gondolt világ legjobb futballistáját és abszolút kedvenc játékosodat a kedvenc csapatod edzői posztjára, de felhőtlenül mégsem tudsz örülni. Egyrészt Pérez utolsó mentsvárához fordult/utolsó jokerét húzta elő, amivel jelenleg stabilabb lett a pozíciója, mint amilyen Rafa alatt volt, így a közeljövőben nem hiszem, hogy távozni fog, márpedig az utóbbi hónapokban igencsak közel kerültünk a Pérez-éra lezárulásához. Másrészt velem együtt sokan óvták, figyelmeztették a francia világbajnokunkat, hogy ne lépjen Benítez helyére. Mindezek ellenére megtette, ezért csupán remélni tudjuk, hogy a sikeres munkához szükséges feltételekkel tette mindezt (szabadkéz a csapat kapcsán -haha- és szabadkéz az igazolások terén -haha).

Sokunkban volt félsz a meccs előtt. Elvégre hiába a Valencia jelenlegi 11. pozíciója a meccs előtt, a Mestallában pokoli nehéz meccsnek néztünk elébe. És hát akkor a saját formánkról még nem is szóltunk...A meccs pedig olyan lett, amilyennek vártuk - sajnos. Egy semmire nem jó döntetlen, amivel ismét nem tudtuk kihasználni a Barca botlását. Na nem mintha ők rá lennének erre szorulva a Clásico-n tőlük kapott négyes után. Mégis lett volna esély, hogy megmutassuk, van bennünk tartás, meg Rafa is megmutathatta volna, hogy ér valamit edzőként is. Nos, ma estére kiderült hogy a Pincér utoljára szolgált fel tegnap este, hogy az íztelen, tartalmatlan kajákat eddig bírta elviselni El Présidente - vagy eddig tartott meggyőznie Zidane-t hogy vállalja a vezetőedzői posztot. Az események miatt nem rendhagyó összefoglaló hajtás után.

Nem kis feladat előtt áll a csapat, na meg persze Benítez sem, hiszen a Mestalla nem a legkönnyebb helyszínek közé sorolható, mégis talán bizakodásra adhat okot a két csapat formája. Vagy mégsem? Hajtás után töprengünk!