Madridi Merengués

No, nem az átigazolási szezonra gondolok. Hanem a Madridi Merengués reblog blogjára. Részletek a hajtás után. Utoljára...

Ha nem nézted meg a meccset, akkor három tőmondatban összefoglalom.

1.: Végre nyertünk, igaz döntetlenre, de a győzelmet nem kell magyarázni.

2.: Iram volt, középpálya egyik csapatnál sem.

3. Benzema és Bale egyre inkább kilóg a csapatból.

Rendben, egyik sem volt tőmondat. Nézzük meg, milyen lényeges dolgok derültek ki a meccsből és az amerikai túrából!

Csütörtök hajnalban újabb marketingmeccs vár szeretett Csapatunkra. Amennyiben nem fogsz felkelni azért, hogy megnézd élőben a találkozót, ne aggódj: készítünk majd összefoglalót. De előtte mutasd meg, mit tudsz! Nem egyszerű beharangozó vár rád… Jose-kvízre fel!

Ahogy azt már megszokhattátok, a nyáron felajánlottuk a lehetőséget, hogy vállalkozó szellemű blogger jelöltek kipróbálhassák magukat nálunk. Ez a poszt is egy jelentkezőnktől érkezett. A poszt végén pedig mind a formban, mind pedig a kommentszekcióban véleményezhetitek...

Ma hajnalban véget ért az ICC csapatunk számára. Tök utolsók lettünk egy szerzett ponttal, és az ősi riválistól is sikerült kikapni 2-3 arányban. A beharangozóban említett apokalipszis-hangulat nem fog véget érni még egy darabig, de nem áll olyan rosszul a szénánk, mint ahogy kinéz. Nézzük mi is történt Miamiban!

Ahogy azt már megszokhattátok, a nyáron felajánlottuk a lehetőséget, hogy vállalkozó szellemű blogger jelöltek kipróbálhassák magukat nálunk. Ez a poszt is egy jelentkezőnktől érkezett. A poszt végén pedig mind a formban, mind pedig a kommentszekcióban véleményezhetitek...

Az ICC, azaz egy az USA-ban megrendezett felkészülési torna keretein belül került össze a Real a másik manchesteri csapattal, a Manchester City-vel. Gólgazdag mérkőzésnek lehettek tanúi az amcsik, akik kilátogattak a helyszínre, illetve azok, akik korán felkeltek, mivel 4-1 arányban Guardiola csapata bizonyult jobbnak. Összefoglaló következik.

Ahogy azt már megszokhattátok, a nyáron felajánlottuk a lehetőséget, hogy vállalkozó szellemű blogger jelöltek kipróbálhassák magukat nálunk. Ez a poszt is egy jelentkezőnktől érkezett. A poszt végén pedig mind a formban, mind pedig a kommentszekcióban véleményezhetitek...

Ahogy azt már megszokhattátok, a nyáron felajánlottuk a lehetőséget, hogy vállalkozó szellemű blogger jelöltek kipróbálhassák magukat nálunk. Ez a poszt is egy jelentkezőnktől érkezett. A poszt végén pedig mind a formban, mind pedig a kommentszekcióban véleményezhetitek...

Az USA egy fura hely. "Football"-nak hívnak egy olyan sportot, amiben az esetek túlnyomó többségében nem lábbal játsszák meg a nem igazán labda alakú játékszert. Az európaiak által pedig oly rajongott sportágat meg elnevezik "soccer"-nek, pedig arra sokkal inkább illik a fenti elnevezés.

Ebből is látszik, hogy kultúrájukban a világ többi részének focija nem számít(ott) népszerű sportnak. Megelőzi a már fentebb említett amerikai foci, a baseball, a kosárlabda, és még valószínűleg mondhatnánk pár sportágat, ami több amcsit vonz.

Tényleg örvendetes, hogy a Real Madrid, élen Pérezzel leszokni látszik a felesleges galaktikus pénzverésekről, és ehelyett fiatal tehetségekbe ruházz be jelentősen kevesebb összegeket. Viszont ezt is érdemes jobban átgondolni, mert lehet, hogy a kevesebb néha több. Illetve fel kell tenni a kérdést: Valóban szükségünk van egy újabbra?

Tegnap hivatalos lett, hogy James a következő 2 évben az Ancelotti által vezetett Bayern München csapatát fogja erősíteni. Fel is robbant az internet, és mindenki megmondóemberként próbálta a maga által vélt igazát hirdetni. Sok ellentmondást lehetett olvasni, így ez a szösszenet arra hivatott, hogy ezeket eloszlassa.

Ahogy azt már megszokhattátok, a nyáron felajánlottuk a lehetőséget, hogy vállalkozó szellemű blogger jelöltek kipróbálhassák magukat nálunk. Ez a poszt is egy jelentkezőnktől érkezett. A poszt végén pedig mind a formban, mind pedig a kommentszekcióban véleményezhetitek... Mi így búcsúzunk Pepétől!

Arbeloa visszavonult. Sokakban talán ambivalens érzések vannak vele kapcsolatban, de a Real Madrid neveltje volt, aki összesen 8 szezonon át szolgálta a klubot. Kemény, sokszor a sportszerűség határát súroló jobbhátvéd volt, akiben nyilván nyomot hagyott a 3 szezonos Liverpool-i kitérő, de megmaradt annak aki volt. Egy szerény, értelmes, szívét-lelkét a csapatáért a pályára kitevő játékosnak, aki lehet hogy a képességeivel nem feltétlenül, de a szorgalmával, a mentalitásával és az akarásával mégis olyan magasra jutott, mint kevesen a futball történetében. Hajtás után elbúcsúzunk(?) a 17-estől.

Ahogy azt már egyik posztunk végén említettük, új szerzőtársa(ka)t keresünk csapatunkba. (Igen, még mindig lehet jelentkezni) Ehhez pedig felkértük a jelentkezőket, hogy írjanak nekünk/nektek egy posztot. A vendégposztok névtelenül fognak kikerülni, viszont a Ti segítségeteket is kérjük. Részletek a poszt végén. Innen átadjuk a szót az egyik jelöltnek.

Ahogy azt már egyik posztunk végén említettük, új szerzőtársa(ka)t keresünk csapatunkba. Ehhez pedig felkértük a jelentkezőket, hogy egy általuk választott témában írjanak nekünk/nektek egy posztot. A vendégposztok névtelenül fognak kikerülni, viszont a Ti segítségeteket is kérjük. Részletek a poszt végén. Innen átadjuk a szót a második jelöltnek.

Sokszor kívántuk a kedvenceinket a pokol legmélyebb bugyraiba, amikor már-már kabaréba illő módon kaptunk gólt rögzített szituációból. Oly könnyen kaptuk ezeket, mint örömlánytól a szifiliszt, de jelentem változás állt be ezen a téren, legalábbis, ami a szögleteket illeti, hiszen a 2016/17-es idényt tekintve mindössze három alkalommal mattolták a védelmünket, illetve KeyLORD kapuját ily módon. Ebből kifolyólag szeretnélek egy kisebb merülésre invitálni titeket a szögletek világában, a sarokrúgások kivédekezésének művészetébe.

Tegnap este a kommentfolyamban újabb remek téma került elő, méghozzá Asensio eredeti, természetes posztja. Bár nálunk Zidane a legtöbbször szélre vezényli, eddigi pályafutása alapján nem szélső. Erre kikerestem a tavalyi és tavalyelőtti mérkőzéseit, azokon milyen pozícióban játszott, ha a kezdőben kapott helyet. Ezen számhalmazok alapján Attacking Midfielderként játszott a legtöbbször, illetve kevesebbszer, de valóban játszott jobbszélsőként és balszélsőként is. Norma szerint pedig Asensio winger (azaz szélső). A kommentem után chatben azt írtam Normának, hogy…

Ahogy azt már egyik posztunk végén említettük, új szerzőtársa(ka)t keresünk csapatunkba. Ehhez pedig felkértük a jelentkezőket, hogy egy általuk választott témában írjanak nekünk/nektek egy posztot. A vendégposztok névtelenül fognak kikerülni, viszont a Ti segítségeteket is kérjük. Részletek a poszt végén. Innen átadjuk a szót az első jelöltnek.

Tegnap a kommentfolyamban érdekes szösszenetre lettem figyelmes - arról beszélgettünk, hogy mi kell a sikerhez. Hit. Igen, természetesen, de mi kell még és minden, ami kell, milyen arányban kell, hogy elkeveredjenek egymással a siker elérése miatt? És mi a siker? A trófea, a trófeák? A klubra jellemző játékstílus? Mindkettő? Siker az ősi (értsd: a Hominina 4-6 millió évvel ezelőtti megjelenéséhez képest nagyjából 80-100 éves rivalizálás jelzője) ellenfél legyőzése, miközben trófea nem kerül a vitrinbe? Azt mondják, a foci egyszerű játék, mégis órákat (napokat) képesek vagyunk eltölteni egy-egy mérkőzés megvitatásával. Miért?

Foglaljuk össze Mi magunk, a Közösség, hogy milyen is volt ez a szezon, amelyet magunk mögött hagyunk jelen anyaggal. SIKERES! De részletezzük! Részletezzétek. Mi leírjuk a magunk részét, Ti pedig kiegészítitek a saját véleményetekkel. Lássunk neki...

Egyre erősebbek azok a hangok, amelyek Morata angliai távozását vetítik előre. Szó van a Chelsea és az utóbbi órákban az MU érdeklődéséről is. Ez utóbbi esetében egy 70M ojrós ajánlatról is lehet olvasni. Alvaro tegnap arról nyilatkozott, hogy a Világ legjobb csapatában, azaz a Real Madridban tervezi a folytatást. De... játszunk el a gondolattal! Te vagy Perez, mennyiért és miért annyiért adnád fel postán Alvarót?

A '98-as döntő visszavágójaként szintén szoros összecsapásra lehetett számítani, de a szombati finálé alkalmával kissé szürreálisan nagy különbség alakult ki a torinói klub és a királyi gárda között. A mozgalmas és tapogatózásnak egyáltalán nem nevezhető első félidő után, a Real nagyobb fordulatszámra kapcsolva, illetve a Juventus kissé enerváltabb csapat képét keltve folytatta a mérkőzést. A Real Madrid egyre jobban beszorította a Juventust, amiből az nem is tudott szabadulni. Két gyors góllal pedig tulajdonképpen a 65. perc környékére már el is dőlt a trófea sorsa, az utolsó percekben még Asensio tudta növelni és beállítani a 4-1-es végeredményt. Mindezzel pedig történelmi pillanatnak lehettünk tanúi, mivel BL bajnoki címet elsőként a királyi gárda védett meg. A hajtás után megpróbálok teljes képet alkotni, hogy mi zajlott a felszín alatt a döntő során.

Élmény alapú írással várunk Titeket! Olvassátok el és írjátok le: Ti hogyan éltétek meg a BL-döntőt?

Mert csak. És én most megyek aludni. Jóéjt.

12

Mit lehet még írni egyáltalán a BL döntő előtt? Ezen a héten igen gazdag kínálattal vártunk benneteket, jó pár irányból megközelítettük a végső összecsapást. Úgy gondoltam, egy illusztris vendéget hívok segítségül, aki a kapus posztok elemzésén keresztül fogja megvilágítani a BL döntő esélyeit. Hajdú Attila, a Sport TV állandó realos szakértője, exkluzív interjúban osztotta meg velünk gondolatait. Ennek BL döntővel kapcsolatos részeit megtalálhatjátok ebben az utolsó beharangozóban.

Csupán csak egyet kell aludni, hogy elérkezzen a várva várt nap, ami már május 10. óta bele van vésve naptárjainkba. Mai posztunkban a Juventus gyengepontjait igyekezett megkeresni és bemutatni nektek Zizou. Előtte viszont José beszélgetett el egy televíziós szakértővel. Hogy kivel? Azt kattintás után megláthatjátok. A téma természetesen a Juventus, és miként fog választani felállást Allegri, hol a legerősebb és hol sebezhető leginkább a Real Madrid holnapi ellenfele.

Újra itt a nyár és újra itt egy Bajnokok Ligája döntő. Négy év alatt a harmadik... Ha csak ezzel a számadattal írnánk le a történéseket, akkor azt is hihetnénk - miként az ifjú Real drukkerek bizonyára hiszik is majd a 2041-es szezon előtti átigazolási időszak forgatagában a múlt dicsőségén merengve -, hogy valamiféle állandóság, kiegyensúlyozottság, békés eseménytelenség jellemezte ezt az időszakot, amelynek során egy korszakos gárda méltósággal vegyes természetességgel aratta le minden évben a munka gyümölcsét. Most, 2017-ben azonban még nem kell a virtuális históriáskönyvek megfakult bitjeit szkennelni ahhoz, hogy végiggondoljuk, milyen zegzugos utat járt be a csapat, milyen utat jártak be a játékosok, és milyen utat jártunk be mi, szurkolók, a két nagy döntő között!

Újabb külsős szerzővel lepünk meg Titeket! Az egyik legismertebb hazai fociblogger, aki az ős-NST-n "nevelt fel" sok-sok kisebb blogot (az NST 10 évvel ezelőtt a blog.hu (index) alatt indult útjára, majd átkerült az NSO felületére, volt egy rövid időszak a VS-nél, majd kikötött a reblognál, ahol jelenleg mi is vagyunk). Igen, az NST ma már egy kalózkikötő lázadó fotelszakértőknek és ellenszakértőknek, de szerzőnk nem maradt tétlen, hiszen a DigiTV-n a calcio szakértőjeként, az Origónál a focit jól ismerőként (ez már múlt idő), könyvfordítóként és a Bianconeri blog bloggereként dolgozik. Mi arra kértük fel, hogy röviden mutassa be nekünk napjaink Juventusát, amely a Calciopoli óta szisztematikusan épült a szemünk előtt, de csak az utóbbi években fogadtuk el: Bianka néni, ez az Öreg Hölgy kigyúrta magát és várja ellenfelét a ringben, hogy neszeszerével laposra verje soros ellenfelét. Mártha Bence, Benito írása következik!

Haladunk lépésről lépésre. A számláló jobb oldalt csupán 4 napot mutat, ahogy a talomban lévő posztjaink száma is egyre csak csökken. (Vajon, hány posztot tartogatunk még nektek szombatig?) Témában viszont még mindig messze járunk a 2017-es BL-döntőtől, de igyekszünk lépésről-lépésre közeledni.

Mai posztunkban a futball gazdasági oldalát szeretnénk közelebb hozni hozzátok. Hiszen két oldala van ennek a sportnak. Van az az oldala, amit mi mindannyian ismerünk, hiszen ebből a szemszögből látjuk. Érzelem, látvány, élvezet és minden egyéb szubjektív perspektíva, ami ezt a sportágat oly ellenállhatatlanná teszi számunkra. Viszont van egy másik oldala, amiről sokszor megfeledkezünk. És ez így is van jól. Mert nem szabad egy szurkolónak a gazdasági oldallal túl sokat foglalkoznia, hiszen akkor a racionalitás keveredni fog az érzelmekkel, abból pedig sosem jövünk ki jól.

Messziről indulunk, de szombatra egész közel érünk Cardiffhoz! Ma arról olvashattok két kiváló szerzőnktől, hogy miként változott az utóbbi évek európai kupasorozatának megítélése a La Liga és Premier League csapatinak szemszögéből. Mert fontos tisztázni már itt, az elején: egy dolog, hogy mi, fociszurkolók hogyan gondolkodunk (szerintünk mit kellene tenni a csapatoknak ilyen helyzetben) és egy másik, hogy a klubok milyen javakat akarnak elérni (anyagi, sportszakmai, morális) szezonról szezonra. A két liga nem véletlen választás. Az angol első osztály pénzügyi szempontból magasan a legerősebb, de sokan nem értik (még) ennek a jelentését, a spanyol pedig az utóbbi években sorra szállítja az európai kupák győzteseit. Illetve az EL-ben szállította, hiszen ott idén épp az MU lett a győztes. A német bajnokság ezen a területen egyet jelent a Bőrgatyával (a BVB 20 évente döntőzik), az olasz bajnokság pedig szombati ellenfelünk kiváló táptalaja, de a Juventuson kívül nincs olyan csapata, amely a két nemzetközi sorozat végső győzelmére esélyes lenne - ennek az okait is érdemes lenne boncolgatni, de jelen poszt erre nem tér ki.

Két vendégszerzőnk valószínűleg a saját bajnokságát legjobban ismerő blogger jelenleg - nem is tartalak fel Titeket, beengedlek hozzájuk!

5 nappal ezelőtt Norma a közös levlistán felvetette az alábbi problémakört:
A kérdés az lenne, hogy el tudnátok-e képzelni Bale-t Benzema helyén, hasonló szerepkörben.

Te, Madridista barátom! Bárhol is legyél, élvezd ki a sikert! Megérdemelted, megérdemeltük. 33. alkalommal került jó helyre a trófea és legutóbbi információink szerint Ramos sem tett kárt benne. Mi volt itt? Mi volt ez a bajnoki szezon?

Csupán egy karnyújtásnyira vagyunk attól, hogy a magasba emelhessük a Spanyol bajnoki trófeát. Az útunkban pedig csak egy Malaga áll, melyet egyedül a Barcelona noszogat hátulról, hogy ugyan már lökje ki a kezeink közül azt a serleget, hogy a markunk közül kicsúszott kupa ne a busz alá essen, hanem a katalánok ölébe. 5 év után újra felérhetünk, újra odaérhetünk és újra miénknek tudhatjuk Spanyolország legjobbjának járó trófeát! "Az óra ketyeg, a világ pörög, és egyszerűen nincs időnk arra, hogy kisszerűen gondolkodjunk." - Így tehát nincs több dolgunk, hogy amíg lehet, a duplázáson járjon az eszünk.

Azt gondolom, hogy összességében azt kapta a Celta a Realtól, amit megérdemelt. Számos vonatkozását lehet és érdemes elemezni a mérkőzésnek, de a tényt, hogy 4-1-re nyert a királyi gárda, egyik érv sem tudja megkérdőjelezni. A spanyol bírók nem lettek jobbak, fújnak össze-vissza, de ezzel együtt a jobb csapat nyert a pályán, és immár 3 ponttal vezeti a tabellát. Összefoglalunk!

A Real Madrid ma este realizálhatja a pontelőnyét a La Ligában, hisz az elmaradt mérkőzését pótolja be a vigói Balaídosban. Talán még emlékszünk, hogy a viharos szél tépázta meg a Celta stadionjának tetejét, és a hazaiak hathatós tökölésének hála, el kellett halasztani a találkozót. Igazság szerint elég sok véleményt lehetett olvasni arról, hogy a stadion gyorsan rendbe hozható lett volna, de a Celta kupameccse miatt élt a hétvégi pihenés lehetőségével, és kapva-kapott az alkalmon, hogy az időjárásra, és az alkalmatlan pályára hivatkozzon. Nekünk kifejezetten rosszul jött, hogy a bajnoki hajrában a BL-lel "súlyosbított" időszakban kell lejátszani a mérkőzést, miközben legnagyobb riválisunk, a Barca most csak hetente egy meccset játszik. Beharangozunk.

Miután Hamilton a tegnapi Spanyol Nagydíjon a célegyenesben, lágyabb keveréken megelőzte Vettelt, úgy tűnt, a németnek nincs sok esélye visszatámadni, holott még több, mint 20 kör volt hátra. A versenymérnöke megkérdezte a németet, hogy mit gondol a C-tervről (azaz, hogy egy be nem tervezett kerékcserét hajtanak végre és friss lágy szettet kap, amivel a futam utolsó köreiben elvben támadhatta volna Hamiltont). Vettel nem ment bele, hogy a verseny előtt kigondolt A és B terv után egy C változatot is megpróbáljon - nem is nyert. Aztán jött Zidane, aki összegyúrta az A és B csapatot, pályára küldte az új hibridet és…

40 386 néző láthatta, ahogy a spanyol bajnokság 18. fordulójában az akkor tabella első Real Madrid az utolsó percekben veszíti el a mérkőzést a házigazda, az akkor tabella második Sevilla otthonában. Sokan emlékezhettek a találkozóra, hiszen ebben az időben egyébként is sokszor találkozott a két gárda a CdR miatt is (a Real Madrid B sikerrel vette az akadályt), de inkább azért maradt meg emlékeink között a meccs, mert Zidane meglepetésként az 5-3-2-es felállást választotta, amely nagyon nem ízlett a Sevillának, de a Realnak sem; valamint Benzema labdavesztése a 92. percben egy bedobás után azt eredményezte, hogy a friss téli igazolás, Jovetic egy átlövésből mattolta Navast. Akkor a nyakunkra értek az andalúzok. Lássuk, most hol tartunk.

...de valahogy mégis ment. Nem vártunk semmi többet a csapattól és Zidane-tól, mint hogy ne dőljenek be annak, amit az Atletico előhúzhat, és amit itt előzetesen a beharangban megjósoltam. Mégis mintha egy Bud Spencer-Terence Hill filmet néztünk volna századjára. Tudtuk mi lesz, milyen pofonok és mikor fognak jönni, és tátott szájjal néztük - csak most mi kaptuk őket. Pedig mi tudtuk, mire számíthatunk, de meg se próbáltuk védeni őket. Hajtás után kissé indulatos ÖF.

Az első ilyen nem sikerült valami fényesen, akkor majdnem meleg lett a pite a végén, és nem csak a balfék Kassai miatt. Akkor is előnyből vártuk a visszavágót, igaz, kevesebbről, de idegenbeli győzelemmel. Most a magabiztos múlt heti otthoni 3:0-s győzelemmel azért nagyobb önbizalommal várhatjuk a mai meccset, de! Van itt néhány dolog, amiről nem csak nekünk, de a csapatnak meg főleg nem szabad elfeledkeznie. Hajtás után beharang.

Maradt a meccshátrány és a pontazonosság. Csapatunk győzött egy nem létező entitás ellen, mert tegnap este, a Granada pályáján, a Granada mezében pályára lépő játékosok nem tisztelték meg sem a mezt, sem a stadiont, sem a Granada szurkolóit azzal, hogy legalább küzdöttek volna. Természetesen nem bánjuk, hogy minden játékosunk egészségesen hagyta el a játékteret, de a meccs alatt a kommentmezőben többen is megjegyeztük, hogy ugyan ezért is három pont jár, de ez nem focimeccs volt. Írnám, hogy "tovább után összefoglalunk", de TLDR anyagra azért ne számítsatok. TOVÁBB!

Miután kiünnepeltük magunkat, itt az ideje, hogy rátérjünk a soron következő bajnoki meccsre. Ellenfelünk a már biztosan kieső Granada. Egyszerű lesz? Bonyolult lesz? Kötelező három pont? Mindig azt a legnehezebb begyűjteni! De a Real B-nek nagyon megy, ugye most is így lesz? A Granadának nincs mitől tartania, felszabadultan játszhatnak. NEKÜNK KELL A HÁROM PONT!

És ez bizony nagyon rendben volt tegnap este! Tökéletesen megkomponált, hatékony csapatjátékkal teljesen kicsináltuk a matracot. Pedig előzetesen én is (mint itt annyian mások) paráztam attól, hogy Zidane gálacsapat erőltetése nem üt-e vissza. Nos nem ütött, háromnegyed lábbal már a döntőben vagyunk. És aki látta a meccset, annak kétségei se lehetnek arról, hogy a tegnapit a CSAPAT így nagybetűvel teljesen megérdemelte. Hajtás után összefoglalunk.

Mindösszesen három mérkőzésünk maradt a BL idei kiírásában, ezek közül utoljára szerepel a gárda a Bernabeuban. Meg kell köszönni a fantasztikus szurkolóknak az idei biztatást a nemzetközi porondon (különösen a Napoli és a Bayer München elleni kieséses szakaszban vívott találkozókon mutatott egységes és odaadó támogatást) - mégpedig egy jó eredménnyel. Bár voltak az Atletico Madrid ellen szenvedős mérkőzéseink az utóbbi években, kijelenthető, hogy míg ők nem tudták azt az erőn felül mutatott kiváló teljesítményt, amivel annak idején a bajnokságot is megnyerték, fenntartani; addig a Real képes volt valami újat, valami eredményeset előhúzni kalapból. A mérkőzés a Realnak áll, nézzük meg, hogyan lehet a Matracon átvergődni! Beharangozunk.

Tegnap délután a hagyományok miatt szoros meccset láthattunk a Valencia ellen. Csupán ennyit láttunk? Számos kérdés fogalmazódott meg a kommentszekcióban és persze, ugyanennyi vélemény is. Ez utóbbiak legtöbbje nem dicséretet tartalmazott a Real Madrid felé és legyünk őszinték: a tegnapi teljesítmény köszönőviszonyban sincs a szerdaival. Az eredményesség viszont - újra kiemelem - mindkét esetben jelen van a szezon meccseit tekintve. Lényeges azonban, hogy a szurkolók (potenciális vásárlók) jobban szeretnek szórakozni a mérkőzéseken, mint bosszankodni. Bentebb elárulom, hogy miért nem a BBC miatt van ennyi ívelésünk!

A Valencia ellen mindig nehéz meccsre kell készülnünk. Bár bizonyos szempontból a spanyol Milan szerepét hozza Kily Gonzalez egykori csapata, gyakran komolytalan teljesítményt mutatnak be, és idén már négy edzőcserén vannak túl (Voro kétszer kapta meg a lehetőséget, először terv szerint csak beugróként, 2016 szeptemberében), de ellenünk képesek megrázni magukat. Ma délután azonban magabiztosan kell nyerni, esélyt sem szabad adni nekik, hogy akár egy pontot is elvigyenek tőlünk. Kezdjen bármelyik Real Madrid is.

Végy egy marék tehetséges, fiatal labdarúgót, küldd fel a pályára őket azzal az utasítással, hogy: "lehet focizni", és láss csodát, azt tették! Nem is akárhogyan! Úristen, milyen focit játszottak?! Hejjj, ehhez hasonlót nagyon rég nem láttunk Real színekben. Sok szurkolótárs bosszankodhat, mert a találkozó rosszkor kezdődött, vagy jobb program miatt kihagyták, pedig miről maradtak le! Akik viszont nézték, azok sem tudták, hogy mi történik, nem hittek a szemüknek. A Real "B"-nek titulált csapat 2-6-ra verte a Riazorban, a Deportivo La Corunát. Méghozzá roppant szórakoztató összecsapás keretében, sőt meggyőződésem, hogyha a gála csapat fut ki tegnap, akkor sokkal izzadságszagúbb eredmény született volna. Hajtás után összefoglaló!

A Real Madrid a hétvégi fiaskó után még hat döntőt játszik a ligában. Egyelőre ebben a 6-os számban lehet reménykedni, mert a nagy rivális Barca, mely pontazonossággal vezeti a La Ligát, csak 5 alkalommal szerezhet pontot. A Realnak a bajnokság végéig még 8 meccset kell letolni (a Tico elleni 2 BL találkozóval együtt), míg a katalánoknak csak 5-öt. A CdR finálé csak későn, május 27-én lesz. A katalánok sorsolása ráadásul egy kicsit könnyebbnek ígérkezik, és sokkal többet tudnak pihenni a találkozók között. A Real kispadja viszont sokkal hosszabb, ha akar Zidane rotálni, bátrabban megteheti, mint Luis Enrique. A hajrában a regeneráció nagyon sokat fog számítani. Első feladatunk a Deportivo La Coruna legyőzése a Riazorban. Lássuk az előjeleket a meccs előtt! Beharangozunk!

Kikapni sosem jó. Kikapni a legnagyobb rivális ellen főleg nem jó. Hazai pályán kikapni a legnagyobb rivális ellen végképp nem jó. Az utolsó másodpercekben kikapni hazai pályán a legnagyobb rivális ellen… mit mondjak… tőrdöfés. Viszont elkezdődött a bajnokság (újra), nem lehet a múlton rágódni, épp csak annyira, mint a mostani összefoglalóban tesszük.

Spanyol bajnokság, 33. forduló. Az első és második helyezett között 3 pont a különbség - igaz, az első helyezett egy mérkőzéssel kevesebbet játszott (május 17-én lesz annak a pótlása). Amennyiben a tavalyi bajnok, idei második helyezett meg akarja védeni a címét, le kell győznie az éllovast annak otthonában, de még ez sem jelenti azt, hogy övék lesz az Aranyérem.

Real Madrid - Barcelona, bajnoki döntő.

Felvezetjük a mérkőzést a következő pontok mentén:
- szurkolás napjainkban
- a Bajnokok Ligája hatása a csapatokra,
- Zidane kiismerhetetlen Real Madridja,
- mit várhatunk a Barcelonától,
- mit adhatunk a Barcelonának,
- számmisztika az arra érzékenyeknek.

A beharangban azt kértem, csak okosan! Első meccsnézésre sem Zidane, sem a csapat nem fogadta meg. Ennek eredményeként egy kiszenvedett meccsen, hosszabbítás után kellett kivívni a továbbjutást. És mint az első meccsen: ismét eldönthettük volna már az első félidőben. De nem tettük, és nem sokon múlt, hogy durván megfizessünk érte. Persze semleges szurkolói szemmel izgalmas volt a meccs és qrvaanyját Kassainak, de ha feltesszük a szakmai szemüvegünket, akkor már korántsem ennyire vidám a kép. Hajtás után összefoglalunk.

Ez lehet a jelszó holnap estére. Múlt héten már ki vészmadárkodtam magam előre hogy megleszünkb***vaf***nélkül, erre a csapat a vártnál is könnyebben verte idegenben a Bayernt. Persze ne feledkezzünk meg Vidal kihagyott 11-eséről, mert ha az bemegy, most aligha örülhetnénk magunknak, de ahogy a történelemben, úgy a fociban sincs "ha". Megtörtént, ez van. Ha azonban nem szeretnénk mi is a "ha" kategóriába kerülni, akkor holnap este 20:45-től nagyon okos, taktikus, és megfontolt játék kell tőlünk, mert a Bayern még egyáltalán nem esélytelen. Hajtás után beharang.

Rendesen megvívtunk a 3 pontért, mert úgy néz ki, a Gijón már ellenünk el akarta kezdeni a kiesés elkerülését. Szerencsére Isco zsenialitása megteremtette a különbséget, ami révén a királyi gárda javára billent az a bizonyos mérleg. Már az elején látszódott, hogy izgalmas, hajtós meccs lesz, bár a Real irányított és több lehetőséget dolgozott ki (több, mint 4-szer annyit), de valahogy a gólokat mindig a hazaiak szerezték meg előbb. Így aztán, egészen a végéig izgulhattunk, hogy miként fog zárulni az összecsapás. A vendégek csakis a rendes játékidő letelte előtt néhány másodperccel szerezték meg először a vezetést, amivel megpecsételték a három pont sorsát. Nem panaszkodhattak a Real fanok, mert egészen szép megmozdulások és gólok tarkították a találkozót, illetve néhány kevésbé jó teljesítmény is észlelhető volt. De összeségében örülhetünk a látottaknak. Hajtás után összefoglalunk!

Áprilisi menetelésünk újabb állomásához érkeztünk el. Az Estadio El Molinónba látogatunk, ami a Gijón otthona. Szerdai sikeres BL szereplésünk után, tehát nem sok pihenője van Zidane-éknak, és éppen ez adja az előzőleg már megjósolt hatalmas kihívást. Mert bizony nem egyszerű helyére tenni, hogy a szerdai megmérettetés után a Bayernhez képest eltörpülő Gijón ellen miként kell pályára lépni és teljesíteni. Mert bár óriási a szinvonalbeli különbség, de ezt a meccset is hozni kell. Egyébként pont az ilyen alkalmakkor, egy kiscsapat ellen szoktak bukni a nagyok, így aztán fontosabb mérkőzésre kerülhet sor, mint azt korábban gondolhattuk. Segítő faktorként jelenhet meg, hogy vélhetően alaposan kicserélődik a kezdő 11, Bale biztosan nem lép pályára, mert el sem utazott, ugyanakkor a sokszor említett erős padunk is bevetésre kerül. További részletek a beharangozóban.

3 éven keresztül a Bayern München veretlen volt hazai pályán az összes sorozatot figyelembe véve. Legutoljára 2014 április 29-én kaptak ki az Allianz Arénában. Akkor 0-4-re, tegnap ugyan csak 1-2-re, de egy dolog közös: Mindkétszer a Real Madrid kerekedett felül rajtuk. Faszmák, kókler Zidane, lesgól, bírói hátszél…. Lófaszt! Tegnap a csapat nyert. Méghozzá a jobbik csapat.

Kérdés nélkül a szezon legnehezebb mérkőzése következik holnap, még akkor is, ha esetleg tovább jutunk a Bajnokok Ligájában. Ezek után bárki szembejöhetne, mondhatjuk; ha a Bayernt ki tudtuk ütni, akkor nincs esélytelen párharc számunkra. Csakhogy a Bayern nem véletlenül az egyik legesélyesebb csapat a végső győzelemre. Idegenben kezdünk, célunk a túlélés?

Lejátszottuk a madridi derbit, lapozhatunk. Ez az a mentalitás, ami látszódott tegnap a játékosokon. A kezünkben volt a lehetőség, lezárhattuk volna, lejátszhattuk volna őket, megbéníthattuk volna őket úgy, hogy ne érezzék, azt, hogy bármi esélyük is lenne. Ehelyett inkább úgy játszottak a hazaiak, hogy még én is elhittem, hogy az Atléticónak esélye van. Képzeljük el, akkor Cholót és a csordáját. Naná, hogy ők is érezték.

Nem túlzás kijelenteni, hogy nagyjából 4 hétre ettől a hétvégétől a bajnokság lényegi része eldől. Ha nem is matematikailag, de a következő hetek eseményei fogják leginkább befolyásolni a szezonunk kimenetelét. Nem lehet nem hangsúlyozni, hogy a mai meccs, a szerdai és a többi nagy meccsünk ebben a hónapban a szezon legfontosabb mérkőzései. Mostanra kell összekapnia magát Zidane-nak, Ronaldónak, Bale-nek, Ramosnak, de legfőképp a csapatnak! De vegyük lépésről-lépésre az akadályokat. Ma délután városi derbit játszanak Madrid fényesebbik felében.

Láttátok az Éjszakai rohanás című klasszikust? Esetleg emlékeztek a Nike egyik legjobb reklámjára: The Cage? Aminek készült egy második része is, ahol már nem az első gól volt a nyerő, hanem a századik. Tegnap este valamiért ezek jutottak eszembe, látva a mérkőzésünket, ahogy játszott a Plan B. Élvezetes meccs volt, bár tudom, hogy pár vaskalapos hungaroCapello számonkérte (bizonyos szemszögből jogosan) a taktikát - sőt, magam is többször írtam kommentbe a második félidőben, hogy kell egy játékos a pályára és a csapatba, aki diktálja a tempót. Isco és Modric ehhez későn kapcsolódott be, de maradjunk annyiban: a tegnapi találkozó az utóbbi idők legélvezetesebb meccse volt, ha az ember szurkoló-módban nézte a találkozót. Ismét a BBC nélkül.

Jó meccset vártok? Látványos megoldásokat? Isco-magic, CR-mesterhármas, Bale-vágta? Kettő biztosan nem lesz, mivel Ronaldo és Bale kimaradt a ma esti buliból, viszont lendületes, lüktető és élvezetes meccsre sem számíthatunk. Ennek oka az áprilisi menetrendünk, Zidane filozófiája (a kopasz edzőknek van) és a Leganes épp az az ellenfél, aki ellen nem fognak megszakadni a srácok.

Nem biztos, hogy fanyalognunk kell az előttünk álló feladatok tükrében egy hazai 3-0-s győzelem után, de aki látta meccset, egyetérthet velem, hogy a Deportivo Alavés elleni mérkőzés minden volt, csak jó nem. Próbáljunk meg a pozitívumokra koncentrálni, s tekintsünk rá mintegy felvezetésre a sokkal nehezebb összecsapások előtt. Vártuk már a válogatott szünet után a La Liga folytatását, s azt győzelemmel sikerült abszolválni. Összefoglalunk.

A válogatott szünet után újra belevethetik magukat a Real Madrid játékosai a bajnokság küzdelmeibe, elindítva egy elképesztően fontos és nehéz áprilist. A hónap meccsei közül az Alavés elleni hazai meccs a harcos ellenfél ellenére a legkönnyebbek közé tartozik - előrevetítve, hogy mi is vár ránk ebben a hónapban. Az április másodika két vonatkozás miatt is emlékezetes a Real Madrid szurkolók számára, csak két nevet említek: Puskás és Juanito. Róluk is szó lesz a beharangozóban.

Megalomán monopoly maffiózó elnökünk rengeteg igazolással csepegtetett reményt fehér szívünkbe az évek alatt, két turnusban. Most a legjobb igazolásaiból szemezgetünk, azokról a valaha volt Real-játékosokról emlékezünk meg, akiket Florentino Pérez csábított a Bernabeuba.

Az elmúlt hetekben értünk el olyan mérföldkőhöz, amiről érdemes megemlékezni. A Real Madrid 115 éve indult hosszú-hosszú útjára, a kezdetekben Madrid FC néven. Azóta pedig már sikerült meghódítania a futball világát. Eme hatalmas történelemnek mi is a részesei vagyunk. Története teljesen különböző világokat ível át, más volt az 1900-as évek hajnalán ennek a csapatnak szurkolni, ahogy más volt a második világháború után és totál más 2017-ben. Egy pontban mégis össze tudunk kapcsolódni mindentől függetlenül, a Real Madridnak szurkolunk. Vannak, akik 20-30-40 éve kapcsolódtak be és régebbi, egészen nagy játékosokat is láthattak, hallhattak játszani. Vannak, akik 10 éve és persze vannak, akik csak néhány éve váltak részeseivé. Lehetett régen a kezdeti pont, mégis egyre inkább úgy érzem, hogy ma is releváns tud lenni. Ugyanis többször felszínre tör, hogy vajon miért nézzük a csapat meccseit? Most, amikor hagy maga után kívánni valót a csapat játéka, akkor igazán érdekes, hogy vannak olyan hangok, akik bizony az eredmények, a trófeák mellett teszik le a voksukat. Pedig az alábbi írásunkból is ki fog derülni, hogy mikor kedvencet "választottunk", akkor nagyon nem ilyen indokok vezéreltek. A 115. év alkalmából egy két részes poszt első felét kívánom elétek tárni, amelyben mi, szerzők igyekszünk megnyílni és elmesélni, hogy miként lettünk egy életre Madridisták.

Az, hogy te mit teszel, attól függ, hogy én mit teszek - de én aszerint cselekszem, hogy te mit teszel. A játékelmélet nagyon lebutított, de reményeim szerint mindenki által érthető összefoglalása volt az első mondat. Ha azt kérdezed, mi köze van ennek a Real Madridhoz, esetleg a focihoz, akkor csak annyit mondok: tizenegyes rúgás. Valamint 2006, Jehns Lehmann és többszáz kielemzett büntető után megkapott adatbázis.

Hosszú-hosszú idő után mutatta meg magát újra a kreatív játék a Real házatáján. Egy-egy támadás erejéig megcsillant egy kis része annak, ami benne rejlik alapból a keretben. Illetve annak, amiről hosszú hónapok óta írunk itt. Bár nem volt egy parádés mérkőzés, de jóval élvezhetőbb volt, mint sok korábbi találkozónk. A hab a tortán pedig, hogy Zidane cseréi jók voltak, mert ezúttal bizony hibátlanul oldotta meg ezt a feladatát. Az 1-2-re végződő mérkőzéssel és a három pont begyűjtésével egy komolyabb lépést tettünk a végső győzelem felé. Hogy ez az újonnan és a semmiből támadt feljavulás minek köszönhető és meddig fog kitartani, az remek kérdés. De ha egy kicsit is jó edző a francia mesterünk, akkor megpróbálja efelé tolni a gárdát és minél inkább fenntartani ezt a fajta taktikai vonalat. Hajtás után jöjjön az összefoglaló!

Úgy néz ki, hogy nem sikerült megfelelően hűteni vagy fűteni a golyókat, mivel nem mondható, hogy könnyű ellenfelet kapott a Real a BL-ben. Sőt kifejezetten erős ellenfelet kaptunk a Bayern München személyében, a 8 között tehát egy igencsak pikáns párharcra lesz kilátásunk. Kroos, mint ex-bayernes, illetve Ancelotti miatt nagyon várom, hogy miként fog alakulni. (és egy picit azért Carlettónak is szurkolni fogok). De mivel csak április 12-én kerül megrendezésre az odavágó, méghozzá Münchenben, ezért kissé előreszaladtunk, érdemes lenne a soron következő mérkőzéssel foglalkozni. Ma ugyanis Bilbaóba látogatunk el, ahol a San Mamésban kell pályára lépnünk. Jöjjön is a beharangozó!

Kopasz Mesterünk Eibar elleni meccsén látszott már a fény az alagút végén. De aztán ahogy reménykedve mentünk felé, kiderült, hogy jön szembe és dudál, és Pérez Vasutak BBC van az elejére írva vigyorgó nagy betűkkel. Hogy majdnem elgázolja összes reményünket, de Ramos megint jókor biccentett minket el a sínről. Mivel mi itt szeretjük a csapatot és Zidane-t is, nem szeretnénk azt látni, hogy ő bekötött szemmel tapogatózik a Taktika és Felállás Sötét Labirintusában, ezért a magunk szerény módján igyekszünk neki megmutatni a fényt és kijáratot. Mert több is van. De ehhez egyik feltételünk az, hogy a Pérez által rárakott molyrágta BBC kabátot dobja végre el, mert csak lenyomja és nem hagyja mozogni. A másik, hogy szabaduljon már meg a 4-3-3-tól, mert a BBC-vel súlyosbítva ez a felállás mára kijátszott makkhetesnek számít, és egy BLASZ III-as középcsapat is röhögve tudja, mit kell játszani ellenünk. Hajtás után Norma kollégával megvizsgáljuk, miket lehetne kihozni a jelenlegi keretből. Taktikai merengés következik.

Kezdjük azzal a vitathatatlan ténnyel, hogy itt lófaszt érdemeltünk, nem pontot. Szégyen volt, hogy hazai pályán nem bírtuk lefocizni a 14. helyen álló csapatot. Merthogy ez történt. Voltak persze periódusok a mérkőzés során, amikor a mi irányításunk alatt volt a mérkőzés, amikor nyomtunk, helyzeteket alakítottunk ki, és benne voltak a gólok a játékunkban. De összességében nézve, itt nem a játékképnek megfelelő végeredmény született.

Amire a legjobban szüksége van most a csapatnak és a szurkolóinak, az egy magabiztos, gólgazdag mérkőzés -, lehetőleg legyen gálázás, ne egy las palmas-i fiaskó. Továbbra is nagyon kiegyensúlyozatlan a csapat teljesítménye, talán már a legoptimistábbak sem hisznek abban, hogy ez idén gyökeresen változni fog. Pedig most jön a szezon legnehezebb és legfontosabb szakasza, és ha nem kapják össze a magukat érinthetetlennek vélt sztárjaink, akkor nagyon könnyen a két pad közé eshetünk, és csak saját magunkat okolhatjuk majd. Nem bírót, nem a sorsolást, de még a sérüléseket sem - csakis magunkat.

A francia edzőnk megállapítása elég is lenne a lehető legszűkebb értékeléshez, ahogy kezdtük a meccset, nem is biztos, hogy többet érdemelne a Real Madrid. No de, a mi szent küldetésünk csapatunk játékának részletesebb elemzése, így ki tudja hányadjára, de újra belemerülünk kedvenc csapatunk BBC-vel fémjelzett csapatrészének mocsarába. Vannak azért pozitívomok is a mérkőzésen, azokat is érdemes lesz elővenni! Összefoglalunk!

Ember legyen a talpán, aki kiigazodik a Real Madrid középtávú formáján, ha az utóbbi hetek meccseire tekintünk vissza. Nagy különbség azonban, hogy míg a kupában és a bajnokságban voltak hullámvölgyek, a BL-re általában (főleg, ha fontos volt) egész jól összekapta magát a gárda. Pontosan ezt várom kedd este is, amikor a Napoli vendégeként, kétgólos előnyről kell a habfehér alakulatnak megszereznie a legjobb nyolcba tartó járatra a jegyet.

Nyilvánvaló mindenki számára, mennyire nehéz mérkőzésen vagyunk túl. Ilyen birkalegelőn ritkán játszik a Real Madrid. Látva a pálya állapotát, értem már, miért erőltette az Eibar a beadásokat. Zidane tegnapi csapata mentalitásban és munkamorálban megegyezett a Sevilla elleni első Király Kupa meccsen pályára lépő Zidane-csapattal. A szezonban ez volt a 10. meccs Ronaldo nélkül, 9 győzelem és egy döntetlen jelzi: van élet a csapatban kétségkívül komoly szerepet betöltő CR7 nélkül is. Hajcsatok!

A szurkoló most eldobja messze magától a dühöt, és úgy ül le 16.15-kor a soron következő bajnoki elé (Sport2), hogy a csapattal együtt lélegzik, és persze bízik abban, hogy a gárda egyáltalán lélegzik. Nehéz terepen, az Ipuruában kell bajnoki döntőzni, tartani a lépést a Barcelona és Sevilla csapataival. Ronaldo, Bale, Varane, Morata sérülés és eltiltás miatt szurkol majd velünk együtt, míg a hazaiaknál Nano, Fran Rico maródi, Florian Lejeune pedig eltiltását tölti, miután az előző fordulóban kiállították. A mérkőzést Gonzalez Gonzalez barmolja majd szét sípjával.

Mivel túl könnyű lett volna hét ponttal megnyerni a bajnokságot, Zidane és a srácok úgy döntöttek, hogy szórakoztatják magukat a bajnokság hátralévő részében, hogy kihívás is legyen - ne csak mindig könnyed gála. Így aztán az utolsó három bajnokin 7 gólt is kaptak, mindegyik alkalommal hajlandóak voltak két gólos hátrányba kerülni és csak ekkor kezdték el a rájuk jellemző Fehér Balettet, valamint ekkor kapcsolt be a Zizou-magic is. OK, a Valencia ellen nem jött össze a pontmentés, de valakinek meg kell mentenie a kieséstől a Denevéreket, a önmaguktól nem megy. Tegnap aztán az utolsó show elem is a helyére került egy újabb tervezett és gyönyörűen kivitelezett döntetlennel. Lássuk, mit mondunk "bentebb", ha komolyabb hangvételre váltunk.

Miután a hétvégén a sírnak a legmélyéről hoztuk vissza a meccset a Villarreal ellen, a legkevesebb az lenne, ha a srácok hazai pályán kitömnék a Pálmásokat. Akik éppen négy meccse állnak annak a brének a rosszabbik felén. Mert akit már a Granada is meg tud verni... Mielőtt azonban nagyon elszállnánk magunktól, gondoljunk vissza tavaly szeptember 29-re. Amikor a Pálmások másodikként babráltak ki velünk abban a sorozatban, ami után a sárga színű mezt örökre megutáltuk, és a Yellow River vigye el a fenébe az összes ilyet. Mert azért nem is olyan rosszak ők, és hát a mostani formánkat és játékunkat elnézve egy BLASZ III szintű ellenféllel szembe se mernénk nyugodt szívvel megtenni a hazait ma este. Sok mindenre választ adhat ez a meccs, Zidane karrierje újabb vízválasztójához érkezhet, de legalábbis elindulhatunk valami másik úton, mert a mostani egyrészt göröngyös és zsákutcába vezet, másrészt cefetül kezdjük unni az elképzelés nélküli bukdácsolást. Hajtás után beharang.

Bizony rezgett a léc tegnap este, mivel a Real Madridtól sokáig nem érkeztek az egyéni villanások, helyettük kivillantak a rendszer gyengeségei. Ezt súlyosbította, hogy a Villarreal a második játékrészben két gyors góllal előnyt szerzett. A királyi gárda a nehéz helyzetben nem roppant össze, de Damoklész kardja már ott lebegett felettünk, és elúszni látszott a bajnokság is. Szerencsére Bale-ék nem adták fel, és 1-1 villanás, illetve egy továbbgondolni érdemes büntetővel - erről még lesz később szó - a sírból sikerült fordítani. Utólag visszanézve közel sem volt olyan rossz a helyzet, mert bizony megvoltak a lehetőségeink és a játékunkban is megvoltak a pozitívumok. Hajtás után összefoglalunk!

Egyrészről egészen borzasztó, másrészről viszont vicces látni, hogy nem csak a Real Madridnál képes a vezetőség egy nagy cím után viszonylag hamar megszabadulni az edzőtől. Nyilván nem úgy alakul a Leicester idei éve, mint azt a tavalyi után elvárták, de szerencsére nem csak bennem vetődik fel, hogy Ranieri menesztése nem volt túl szép dolog. Ezek után nem csoda, ha elgondolkodik az ember, hogy olyan világban élünk, ahol baromi könnyedén szabadulnak meg a sikert kovácsoló mestertől is. Ranieri kapcsán mindenképp az eredmények hiánya döntött, míg Zidane-nál egyelőre a játék élménye terén vannak súlyos hiányosságok. Kérdés, hogy a francia mesternél is csak az eredmények fognak dönteni, mikor mérlegre kerül a madridi munkássága. Most azonban alkalma van a javításra, ugyanis a hétközi gyenge teljesítmény után a Villarreal otthonába látogatunk el. Beharangozunk.

Utólag már mondhatjuk, hogy bizony nem volt részünkről szerencsés az eltolt mérkőzés. A Real Madrid elszenvedte a második vereségét az idei szezonban. Ezzel még túlságosan rossz dolog nem történt, benne volt a pakliban kb. szeptember óta, hogy egyszer egy ilyen játékkal nem fogunk pontokat menteni. Továbbra is vezetjük a bajnokságot, és ha megnézzük, hogy melyik két csapattól kaptunk ki, akkor igazából csak olyantól, akitől nem szégyen. Igen, még ettől a Valenciától sem az, a Mestallában.

Unalomig ismétlődő mondat volt a fenti, úgy nagyjából általános iskolás korunkban. Mindenki mondogatta, még az is, aki azt se tudta eszik-e vagy isszák a rím beteljesülésére szolgáló szavacskát. Mára már kinőttük ezt, nem is nagyon hallani manapság (habár nem mozgok azokban a körökben), de valahogy mégis mindig eszembe jut, ha szóba kerülnek a denevérek, és mindezzel együtt elkap egy kis nosztalgia is. Voltak idők, amikor izgatottan vártam az összecsapásokat a Mestallában (mármint nem én voltam a Mestallában, érted....). Mindegy, hogy meddig megyek vissza az időben, 2000-es évek elejéig, amikor BL döntőben játszottunk ellenük, vagy egészen a közelmúltig, de mindig akadtak olyan játékosok, akik fazont szabtak a játékuknak. De sajnos, (vagy nem sajnos) ez a Valencia, nem az a Valencia…

Vannak meccsek, amelyek nem maradnak meg sokáig az ember emlékezetében. Pont, mint a tegnapi. A vendégek tettek róla, hogy színtelen-szagtalan mérkőzés legyen, míg Ronaldo meglepően csapatjátékos játékával és elasticojával, Isco két gólpasszával a másik oldalt szerette volna erősíteni. Azt gondolom, másfél hét múlva nem sok emlékünk lesz erről a meccsről, amin a Napoli elleni lendület gyengülő hullámaival is képesek voltak a srácok elmosni az Espanyol homokvár szilárdságú terveit. Két meccsel kevesebbet játszva is nyugodtan végignézhetjük (ha akarjuk) a Barcelona mai mészárlását (a PSG elleni lelki teher adta feszültséget csökkenteni kell). Aztán szerdán a Valencia ellen zárkózhatunk meccsszámban a riválisra.

"A lényeg ez: ha valaki összeszed egy csapatnyi tehetséges és megfelelő hozzáállással rendelkező játékost, akkor a meccsek többségét meg fogja nyerni, függetlenül attól, hogy mennyire invenciózus edzésprogramot dolgoz ki, milyen játékszisztémát követ, vagy hogy milyen csapatépítő beszédeket tart. Ugyanakkor minden olyasmi, ami képes egy extra 10%-ot hozzáadni a teljesítményhez, értéket képvisel - legyen az diéta, általános fizikai állapot vagy egy fülbe súgott, éppen megfelelő szó." (Jamie Carragher)

A Real Madrid a BL nyolcaddöntőjében kétgólos előnyre tett szert olasz riválisával szemben. Ahogy azt a felvezetőben megjósoltam, a királyi gárda összekapta magát, és egy nevéhez méltó produkcióval szolgálta ki a közönséget. Örömmel tapasztalhattuk, hogy van még a tartalékban motiváció, bármilyen mélyre is kell nyúlni érte, ha nagyon kell, lehet számítani rá. Nézzük, melyek azok a vonatkozások, amiket érdemes kiemelni erről a mérkőzésről! Összefoglalunk.

A Real Madrid immár a kieséses szakaszban folytatja címvédőként a BL kampányát, és a Napoli nem lesz könnyű ellenfél. A Bernabeuban kell előnyt szerezni szerda este az olaszországi visszavágóra, a Celta jó példa volt a kupában arra, hogy mennyire nem szerencsés az idegenbeli második fordulóra kényszerhelyzetben utazni. A Real a 12.-ért megy, lássuk hogyan kerülhet ehhez közelebb. Beharangozunk!

Nem csak reményelni merjük hogy az lesz, hanem az előjelek is erősen ezt mutatják, hogy a végén kivéreztetett pamplonai bikának a nemző szerveit megérdemelten elfogyaszthatják habfehér torréádoraink. Az Osasuna mostanában nem fut túl jó szériát, írhatnám ironikusan. Vagy inkább hogy a formájuk leginkább Benzemáéra hasonlít. Kéthetes (kényszer)szünet (köcsög Celta, háháhá!) után néhány még hiányzó, néhány sérülésből éppen visszatérő alapemberrel, de már messze nem B-csapattal megyünk Pamplonába - holott lehet a B-csapat is elég lenne. Tök utolsó a tök első ellen. Hajtás után beharang.

Létezik egy olyan elmélet, amely szerint mai modern világunk történelme nem fog úgy fennmaradni, mint a korábbi évszázadoké tette. Olyannyira felgyorsult a világ és annyira minden az interneten zajlik, hogy egyszerűen nem fogják állni az idő könyörtelen vasfogát, elkopnak. Ki emlékszik már 2, 3, 5 vagy 10 évvel ezelőtti eseményekre? Ami múlt héten népszerű volt, felkapott, az holnapra már elfeledetté válik. Amerikában már van olyan csoport, ami azzal foglalatoskodik, hogy összegyűjti a napi fontosabb eseményeket az egész világról, majd rögzíti digitális és papír alapon is. Így válhat igazán relevánssá, hogy megálljunk egy pillanatra, visszatekintsünk és mérleget készítsünk. Amiből kiderülhet az olvasó számára, hogy honnan indultunk, meddig jutottunk el és mit várhatunk a következő évben.

Másrészt a labdarúgás összetettebb, mint azt sokan gondolják, ezért érdemes több aspektust vizsgálni, mikor képet szeretnénk alkotni egy csapat éves teljesítményéről. Persze ekkor se lehetünk maradéktalanul biztosak ítéletünkben, csakis abban bízhatunk, hogy szimatunkat nem csábította semmi tévútra. Mert "a jó úton járva nem tévedsz el". Az éves hajtás után áttekintő következik.

Nézed hétről-hétre az összecsapásokat, az utóbbi 1-2 meccs alapján már-már tragikus állapotokat látsz, elhiszed, majd hirtelen megvillantja másik arcát, hogy végképp ne tudd, hogy mi a helyzet. Az pedig már felér egy lutrival, hogy mi lesz a következő párharcokon. Persze nem újkeletű jelenség ez a királyi gárdánál, mert volt már rá bőven példa, de tegnap a Real Sociedad ellen ismét váratlanul ért, és nem hiszem, hogy bárki is ilyen könnyed győzelmet várt, jósolt. Ugyan hazánkban elterjedt, hogy 4-0-ra nyertünk, de "csak" 3 gól született tegnap este. Méghozzá Kovacic, Ronaldo és Morata találatai. Egyébként nem az a legnagyobb gond, hogy egy góllal többet írtak, hanem hogy senki sincs, aki leellenőrizné a másoktól átvett adatokat -pedig csak pár kattintás lenne az egész. Mindenki hibázhat, de erre szolgálna, hogy egy stáb dolgozik a rádióban, az újságnál, így valakinek csak feltűnhetne a hiba. Példának okáért, én is hibáztam a tegnapi beharangban, elegánsan kihagytam Granerót és Canalest az ex-Realos listából, de Norma_vának feltűnt, így javítva lett. Na, de visszatérve a meccsre, az újabb három ponttal, illetve a riválisok bukásával nagy lépést tettünk a bajnoki cím felé. Nem dőlt még el, mivel látszik, hogy sok váratlan történt a szezon során és még fog is. Mindazonáltal nagyon fontos győzelemmel gazdagodtunk. Hajtás után összefoglalunk!

Kritikus időszakot él a Real Madrid, de ez nem lesz újdonság senki számára. Real fanokként nem egyszer fordult elő, hogy több ponton erősen akadozott a gépezet. Ezúttal is homokszemek kerültek bele: a rengeteg sérült, a káoszra hasonlító játék, ami nagyban nélkülözi az elképzelést, szervezettséget. Ilyen körülmények között kerül megrendezésre a Real Madrid-Real Sociedad párharc, amely talán sorsfordító vagy azt eldöntő mérkőzésnek ígérkezik. Vereség esetén tovább gurulhatunk a lejtőn, de egy győzelemmel megállhat a tendencia. Így aztán nem csak a három pont a tét, hanem talán a bajnoki cím is terítékre kerülhet. Márpedig a legtöbb szurkoló ezúttal a LaLigát favorizálja. "Ennek a csapatnak bajnokságot kell nyernie!" Ami nem csoda, mivel BL-t az elmúlt 3 évben 2-szer is nyertünk, de spanyol bajnokságot utoljára Mourinho idején, '12-ben sikerült elhódítani. Beharangozó következik.

Nehéz hozzákezdeni ehhez az anyaghoz. Szeretem, továbbra is nagyon szeretem a Real Madridot és ezzel együtt végtelenül bosszant a Celta elleni kupameccsen látott tömérdek, nehezen magyarázható hiba. Való igaz, hogy számos sérültünk van, olyanok, akik fontos és kezdő játékosok a keretben, mégsem tudom azt mondani, hogy csak ez indokot szolgáltat Zidane elképzeléseire. Már… amennyiben voltak neki elképzelései. Lépjünk bentebb!

Tudtuk, hogy leszünk egyszer ebben a helyzetben, amikor érezhetően elindulunk a hullámvölgy negatív oldalán. Nincs szerencsénk, mert nem csupán a játék akadozása és egy-két vereség jelenti ezt az érezhető hanyatlást, hanem mindenki fejében ott motoszkál az aggodalom a sérültekre vonatkozóan. Pepe, Carvajal, Marcelo, Modric, James és Bale. 6 olyan játékos, akik a Carlo időszak 22 győzelmi szériás csapat oszlopos tagjai voltak. Hozzájuk csatlakozik még Ronaldo és Danilo, akik a hírek szerint edzőteremben dolgoztak, a többiektől elkülönítve, bár a keretbe nevezve lettek. Holnap lehetőségünk van fordítani a kupában, a kérdés viszont, amit fel kell tennie magának Zidane-nak, hogy vajon megéri-e kockáztatni? Beharangozóban próbálunk több mindenre kitérni!

40 mérkőzésből álló veretlenségi szériát követő két vereség után fontos lett volna, hogy hazai pályán gálázhasson a csapat. Adott volt ehhez egy olyan vendég gárda, akik 7 mérkőzés óta nyeretlenek, és csupán 5 győzelmet számlálnak ebben a szezonban. A gála elmaradt, a győzelem nem, viszont, ha a srácok a gyepen is úgy élték meg a mérkőzést, ahogy mi a TV-k előtt, akkor a fejekben tovább érlelődhetnek a problémák, hiába zsebeltünk be 3 pontot.

Két vereség után kulcsfontosságú bajnokit játszik a Real Madrid a Malaga ellenében a Santiago Bernabeu stadionban. Nem azért mert erős ellenfél ellen kellene bizonyítania, sokkal inkább az okból fontos, hogy a hazai környezetben elszenvedett vereség után mentálisan rendeződjön a gárda, mert nagyon nehéz időszak előtt állunk. Leendő ellenfelünk kifejezetten rossz formában van, de sajnos a mi kedvenceink sem remekeltek a Celta ellen, így egy sorsfordító találkozóra van szükségünk, mellyel visszatalálhatunk a helyes útra. Beharangozunk.

Völgyhöz érkezvén a problémák is előbukkannak, mint levegőért felszínre törő bálna. Mintha évekig nem töltötte meg oxigén a tüdejét, olyan elánnal jelenik meg levegőért. Pedig aztán időről-időre felbukkant, megmutatta magát, majd ismét eltűnt. De a kézzel fogható jelek megvoltak. Tegye fel mindenki magának a kérdést: miként múlhatja felül egyik csapat a másikat?! Én pusztán két variációt ismerek. Egyrészt taktikai fölénnyel a tarsolyban kivívni a győzelmet. Ebben az esetben az egyik csapat olyan rendszerben játszik, olyan terve van, ami önmagában előnyhöz juttatja a másikkal szemben. Utat nyit a 3 pont megszerzéséhez, de persze a játékosok képessége itt is szerephez juthat. Ugyanakkor a másik változatban jóval kevesebb hangsúly kerül a taktikára, mert inkább az egyéni villanások billentik valamelyik csapat irányába a mérleget. De vajon mi történik akkor, ha a tehetség szabadnapot vesz ki? Mi fogja győzelemre juttatni azt a csapatot, amelyik fegyvertárában csupán ez található meg? Miközben a taktikára hagyatkozó együttesnek még baj esetén is megmaradnak az egyéni skillek adta lehetőségek. Szerintetek a Real Madrid melyik utat járja?

Még sokunkban benne maradhatott a vasárnapi meccs, hiszen hiába a fura felállás, hiába Zidane eltoszása a végén hogy nem cserélt, azért titkon csak reméltük, hogy a Mentally Strong megint kihúz minket a szarból. Nem így történt, sőt, most Ramos feje okozta a vesztünket. Mindegy, sok idő nincs a sebeket nyalogatni, újabb Copa del Rey mérkőzés, egy meglehetősen goromba és durva csapat ellen, amely ennek ellenére (vagy pont ezért) a 8. helyen áll a bajnokságban. Augusztusban otthon nagyon megszenvedtünk a Celta ellen mindjárt a második körben, és a háromnapos kőkemény meccsterhelést elnézve most annyira hiányoztak nekünk, mint halnak a bicikli. Lapozás után beranagunk.

Tegnap oda lett a szüzesség és szerencsére azt éreztem a kommentekből, hogy jól reagáltátok le a helyzetet. Kikapni sosem jó érzés, kikapni egy fontos versenyfutásban főleg nem - de a vereség természetes dolog. Megy a vita, hogy jó volt-e a választott és jól-rosszul használt rendszer, vagy sem. Mivel kikaptunk, azt is mondhatnánk, hogy rossz választás volt. Jobban megvizsgálva a dolgokat, a számokat arra jutottam, hogy…

Igaz, hogy a harmadik 90 perc vár a két csapatra, de nem mondhatjuk, hogy unnánk, sem azt, hogy unalmas találkozókon vagyunk túl, vagy az várna ránk ma este. A Sevilla az a csapat idén a Ligában, amely a legtöbb helyzetet tudta, tudja kidolgozni a Real Madrid és a Barcelona ellen. Hazai pályán most is ugyanazt várhatjuk tőlük, mint amit csütörtökön bemutattak. Most azonban lesz egy Nasri is a csapatban, aki talán a legfontosabb fogaskerék ebben a gépezetben. Nálunk pedig szinte teljes alkatrészcsere várható. A meccs annyira háromesélyes, hogy tippelésbe se kezdjünk. Csak olvassunk tovább!

A Real Madrid egy hatgólos döntetlennel egy magyarok számára történelmien hangzó, és szép emlékeket idéző 6-3-as összesítéssel bejutott a spanyol Király Kupa negyeddöntőjébe. A minimum elvárás a visszavágóval kapcsolatosan a továbbjutás volt, de végül összejött a spanyol veretlenségi rekord megdöntése is, bár úgy éreztem időnként, hogy Zidane és a csapat egy része is mindent megtett, hogy ez ne sikerüljön. Lássuk, hogyan alakult a mérkőzés! Összefoglalunk.

Az odavágó háromgólos sikerének hála a Real Madrid a legnagyobb nyugalommal készülhet a sevillai Copa del Rey nyolcaddöntő visszavágójára. A felszínen két tartalékos gárda összecsapását láthatjuk majd, viszont a háttérben nagy valószínűséggel mindkét edző azzal lesz elfoglalva, hogy a hétvégi ismétlést, a La Liga találkozót ugyanitt, ugyanezzel a két csapattal a lehető legjobban előkészítse. Beharangozunk.

Lehetett volna persze másként is, főleg ha a Granada az igazi kiscsapatos felfogást feledve felvállalja a bátrabb játékot és nekimegy a Realnak idegenben is. De ez nem a Rocky első része volt, Apollo Creed (alias Real Madrid) most nem kegyelmezett, és egy félidő alatt lerendezte a három pont sorsát. A második 45 percet csak azért kellett lejátszani, mert ezt írják elő a szabályok, és hogy egy-két kevesebbet játszó játékosunk is a pályára léphessen. Ez most könnyű volt, azonban ne ringassuk magunkat abba a hitbe hogy mindig is ilyen lesz. De ebéd utáni sziesztához sörrel a kézben (Paulaner, ofkorz), pláne odakint a farkasok se tudnak már ordítani a cudar hideg miatt, tökéletes. Kattintás után összefoglalunk.

Kopasz Mesterünk kiadta a jelszót, ennek szerdán igencsak markásan eleget is tettek a srácok, egy félidő alatt (némi spori segédlettel) lesimázva a Sevillát. Na de most egy bajnoki jön, ahol - amellett hogy jó lenne megtartani az előnyt és nyújtani a 38 meccses veretlenségi sorozatot - egy olyan csapat jön hozzánk, aki a 19. helyen az életéért küzd. Ez pedig még a Bernabeu-ban se jelent automatikus győzelmet nekünk, mert a mezek nem nyernek meccset, de szerencsére sérülések ide vagy oda, nincs rá szükségünk hogy ilyet küldjünk be a pályára falból (Danilo szerdai szereplése kivétel). Hajtás után beharang.

Szögezzük le az elején: Zidane egyik legjobb meccse volt ez a Király Kupa találkozó - még az érthetetlenül visszafogott Sevilla ellenére is.

Állapítsuk meg: A BBC nélkül a csapat szebb focit játszik, látványosabb a csapatvédekezés ÉS az eredmények sem maradnak el.

Tényként álljon itt egy adat, amire érdemes megfontolva reagálni: Ronaldo nélkül a csapat Zidane irányítása mellett 11 meccset játszott le. 10 győzelem, egy döntetlen, átlag 3 gól/meccs a szerzett gólok aránya, összesen: 33. Tehát Ronaldo nélkül sincs a Taigetosz szélén a csapat - de… az új Ronaldo, a center Ronaldo még hajtotta volna a csapatot, nem álltunk volna le 3 találatnál, ebben biztos vagyok.

Talán túl sokat kellett várni a Real Madrid első meccsére, de érzésem szerint nem csak emiatt leszünk többen a képernyők előtt este… Ki is az ellenfél? Áhhhá! Az idei szezon egyik legizgalmasabb és sokak által nagyon várt és figyelt projektje: Sampaoli és a Sevilla. Háromszor csapnak össze a srácok januárban, az első csatát hazai pályán nyerhetjük meg.