Madridi Merengués

A fenti idézet Iscotól van, a mérkőzés után nyilatkozta. Tökéletesen leírja a Real Madrid tegnapi terveit: gyorsan kialakítani a magabiztos előnyt, aztán a sérüléseket elkerülve letudni a meccset, a PSG-re gondolva. Összejött.

Könnyű meccsen zárhatjuk le azt az októbert, amikor nem készült kép Rafa étkezési szokásairól (szomorú), 1-1-re kikaptunk az Atletico otthonában (nagyon szomorú), nyertünk a Levante ellen, de az jobban fájt nekünk, mint a vendégeknek (pre-PSG meccs), 0-0-ra nyertünk Párizsban (bíztató), ki-ki meccset játszottunk Nolitoékkal (Navas - hero in the making) és közben tengernyi sérülttel gazdagodtunk, ill. néhány korábban maródivá lett játékosunk kórházi szerződését hosszabbították meg legendás orvosaink (szégyenletes).

Abszolút ambivalens érzéseket generált bennem a meccs, és a találkozó folyamán igen gyakran keveredtem pertuba a szentekkel. A három pontot elhoztuk, de tényleg nem a mindig elégedetlen és a folyamatosan tökéletesre törekvő, beszólogató átlag szurkoló beszél belőlem, amikor azt mondom, vannak azért kételyeim is gazdagon a meccsel kapcsolatban. Összefoglaló következik.

Azt gondolom, hogy az eddigi legnehezebb és legfontosabb bajnokinkat kell megvívni szombat délután a Balaídosban. Amikor utoljára ilyet írtunk, akkor Bilbaóba készültünk, de ez most annál is nehezebbnek ígérkezik. Itt az első meccs, amikor igazán szívhatjuk a fogunkat a sérültek miatt. Beharangozunk.

Azt hiszem, mondhatjuk, hogy jól sikerült a kis párizsi randevúnk. A kellemes szájíz megvan, a srácok megcselekedték, mit megkövetelt a Madridi Merengués népe a haza. Igaz a francia lánykával már akadtak gondok, tipikusan az a csaj volt, aki kívülről bombanő, de a várva várt aktus közben kiderül, hogy egy tipikus fap*na frigid. Ez van, nekünk legalább jó volt! Na de a továbbiakban nézzük a futball nyelvén, hogy mi is történt!

Már a BL-szezon kezdete előtt lehetett sejteni, ami a harmadik fordulóra már tisztán körvonalazódott is, hogy a Real Madrid - PSG párharcon fog eldőlni az A-csoport továbbjutóinak sorrendje. Az izgalomra tehát csak az adhat okot, hogy most megtudhatjuk, mire is képesek kedvenceink egy igazi top csapat ellen. Az előjelek nem éppen nekünk kedveznek, de mi vagyunk a Real Madrid és a Real Madridnak minden mérkőzését meg kell nyernie, nem igaz? Lapozás után mérlegelünk.
(Szolg. közlemény: a poszt realpats kolléga munkája, de a technika ördöge rútul kicseszett vele, és mivel nem tudott bejelentkezni az admin felületbe, a beszerkesztést én csináltam.)

Mindannyian jártunk már úgy, hogy beültünk egy étterembe, majd rendeltünk egy kaját és elfogyasztva az volt az érzésünk, hogy bár finom az étel, de semmi extra. Nem elég fűszeres, vagy nagyon egyhangú az ízvilága. Hát számomra ez a helyzet Rafa Benítez Real Madridjával. A királyi gárda szombat délután 3-0-ra diadalmaskodott a Levante fölött, a Santiago Bernabéuban. Ennek köszönhetően 8 forduló után az élre álltunk. Bár az eredmény simának látszik, de közel se indult ilyen könnyen. Kétszer is közel kerültek a hazaiak a gólszerzéshez. Szerencsénkre Navas a helyén volt, ha a védelem nem is. Ezután jött Marcelo majd CR egyéni villanása. A mérkőzés el is dőlt. A végeredményt pedig Jesé állította be. A történtek részleteiről ennyit gondoltam, inkább Benítez receptjére térnék át!

Válogatott mérkőzések miatt szünet volt, tehát nézzük a mérleget. Benzema lesérült, leghamarabb jövőhéten lesz bevethető. És persze csak, hogy érezzük a törődést Modric szintén sérülést szenvedett el. Cristiano Ronaldo pedig begyűjtötte az x-edik egyéni díját (amit egyébként ma fog bemutatni). Örülünk? Kétlem! De nem reménytelen a helyzet, mert welszi csillagunk visszatért, játékra kész, sőt azt is kijelentette, hogy boldoggá szeretné tenni a madridstákat. Hogy hogyan azt egyenlőre köd borítja. Szerencsére ma délutáni mérkőzésünk az abszolút nyerhető, sőt a hozni kell kategória. De ahogy nem olyan rég a Malmö meccs kapcsán előjött, nem a hétközi meccsre figyelünk már, hanem a hétvégire, most pont fordítva van. Nem a mai találkozó az érdekes, hanem a szerdai PSG elleni összecsapás.

2009 telén egy eléggé lepusztult állapotú kanapén üldögéltem néhány szelet pizza társaságában valahol Tucson mellett Arizonában. Cserediákként eltöltött 5 hónapom utolsó heteiben jártam. JB, amerikai lakótársam, természetesen NBA-t zúgatott a háttérben, ami tökéletesen megfelelt vacsora mellé. Különösebben nem hozott lázba a dolog, egészen addig, amíg a Lakers bedobáshoz jutott néhány pillanattal a dudaszó előtt... 3 pont hiányzott a győzelemhez. Kobe megkapta a labdát, csinált egy testcselt, 2 ember közt még a hárompontos vonalnál is messzebbről elemelkedett, ééés... utána maradt az ünneplés.

Mivel válogatott mérkőzések kerülnek/tek megrendezésre, ezért most van időnk megbeszélni az eddig történteket. Túl vagyunk már néhány meccsen a bajnokságban és azért kétszer már megfordultunk a BL-ben is. A La Ligában jelenleg a második helyen tanyázunk 15 ponttal. Ami semmiképp nem lehet rossz helyzet. Na, de nem húzom tovább a dolgot, lássuk hogyan értékeltünk mi az eddigieket!

Atletico Madrid-Real Madrid 1-1. Lehet csalódásként értékelni a döntetlent annak fényében, hogy lépéselőnybe kerülhettünk volna a katalán riválissal szemben. Lehet pozitívan felfogni annak fényében, hogy közel kerültünk a vereséghez. Lehet bukásként értékelni az elmaradt kiállítás(ok) miatt. De örülni is lehet, hogy nem komoly zakó lett Rafa első mérőderbije, mert 1 pont az mégiscsak 1 pont.

Bizony, most az következik. Eddig habfehér kedvenceink csak olyan csapatokkal találkoztak, akik nem voltak a Real szintjén - és még így se sikerült mindig győzni. Most viszont ismét szembejön a matrac, hogy ellene megméressünk és kiderüljön, mire is lesz/lehet elég a csapatunk a hasonló játékerőt képviselő ellenfelek ellen. Tavaly nagyon nem ment ellenük sehol, egyedül a BL-ben sikerült továbbjutni, mert Simeone elmeccselte magát. De most új szezon, új edző, felfrissített keret - lapozás után megvizsgáljuk hogyan is alakulhat a meccs.

Blogunk egyik állandó kommentelője, Resid (hálás köszönetünk érte!) lepett meg minket egy remek írással, ami éppen aktuális a csapatot sújtó (remélhetőleg már elhagyó) sérüléshullám kapcsán. Orvosként elmagyarázza a futballistákra veszélyt jelentő egyes sérülések típusait, és hogy a gyógyulás meddig tarhat. (Ezúton megragadom az alkalmat, hogy ha valaki úgy gondolja a kommentelő közösségből, hogy a saját szakterületével kapcsolatban tudna/szeretne egy írást közölni ami kapcsolódik a blog témájához, azt nagyon szívesen vesszük.) Nem is húzom tovább, lapozás után át is adom a szót Residnek.

Mit akartunk? Három pontot egy sérülésmentes, (átmozgató edzésen) BL-meccsen, ahol javítjuk a kapu előtti hatékonyságot. Ebből majdnem minden megvalósult.