Nem sikerült folytatnunk a győzelmi szériánkat, pedig minden adva volt egy győzelemre. Nem lehetünk büszkék, hiszen a 15. helyzet ellen értünk el döntetlent úgy, hogy lassan két hónapja nem lőttek gólt senkinek a ligában. Persze ezt a rossz sorozatot ellenünk kellett megszakítaniuk, miért is ne… Mindezt csak magunknak köszönhetjük. Hajtás után összefoglalunk!

Nagyon meglepte a csapatot a Betis hozzáállása. Nem tudok másra gondolni, minthogy nem voltak felkészülve a fiúk arra, hogy az elejétől kezdve le fognak támadni a saját térfelünkön. Ez egyértelmű, hogy az edző nyakába varrható, hiszen az ő feladata felmérni az ellenfél várható játékát. Betis arra játszott, hogy az elején egy gyors góllal vezetést szerezzen, majd miután ez sikerült nekik, már is átengedték a pálya közepét a Realnak, és beálltak a saját térfelükre. Dicséret jár nekik az első 25-30 percért, mert addig kb az történt, amit ők akartak. Remekül zárták középen a területet, nem hagytak semmi rést, így kiszorítva a Realt a szélekre. Erre viszont nem voltunk felkészülve. A kezdőben olyan játékosok kaptak szerepet, akik középen, a földön járatva a labdát a legjobbak. Bár Isco és James játszott a két szélen, egyikük sem klasszikus szélső. Mindketten inkább befele próbáltak játszani, vagy esetleg a helyükre felfutó szélső hátvédjeinket játszották meg. Ez meg eleve halott ügy volt, mert Danilo és Marcelo sem képes pontos beadásokra. Bár, legalább Marcelo „beadásai” nem a legközelebbi védőben haltak el.

A másik dolog, amiért abszurd volt azt várni, hogy majd széljátékkal és beívelésekkel fogjuk megnyerni a mérkőzést az az, hogy csupán két támadóval álltunk fel, így a beíveléseket rendszeresen csak Ronaldo és Benzema várta, esetleg Isco érkezett be középre, de tőle aztán végképp nem várhattuk a fejesgólt. Tehát összegezve, 2 emberünk várta bent a labdákat, amik persze sosem jutottak el hozzájuk, de ha véletlen egy lecsúszott beadás mégis valamilyen módon a 16-os közepére érkezett, akkor már is minimum 3 védő várta a labdát tisztázásra. Vissza lehet nézni, egyszerűen fel voltak készülve. Nem csodálkoznék, ha az edző kijelentette, hogy ívelésből nem szabad gólt kapniuk.

Folytatva ezt a gondolatmenetet, Zizou 4 középpályással küldte fel a csapatot. James, Modric, Kroos és Isco alkotta a középső négyest, míg Benzema volt felelős a támadóharmad teljes bejátszására, addig Ronaldo… Ronaldo feladatára nem jöttem rá. Gondolom „szabad kezet kapott” tehát neki csak annyi volt a feladata, hogy tátott szájjal várja a sült galambot, hogy a szájába repüljön. Mondjuk ezt jól csinálta.

Ezen a képen tisztán látszik, hogy mi a legnagyobb baja a csapatunk játékának. Vagy az történik, hogy mindenkit beállítunk a leshatárra, és üresen hagyjuk a középpályát (lsd: el classico) vagy ez, hogy a középpályára beállítjuk a játékosokat és nem tudják kinek megjátszani. Benzema az egyedüli, aki a két támadó közül hajlandó mezőnyben dolgozni, és teljesen aláveti magát a csapatnak, míg Ronaldo jóformán semmit nem csinál a csapat érdekében. Igen, tudom ez egy nagyon érzékeny téma a madridisták körében. Ronaldo megítélése mindig is az lesz. De alapvetően szerintem az a baj, csupán a tegnapi meccset és a tegnapi felállást figyelembe véve, hogy nincsen meg a megfelelő csatárpárosunk a 4-4-2 sikeres elsajátításához.

Rákerestem, hogy a klasszikus 4-4-2ben mi a feladata a két csatárnak:

„It is common in this system to have one striker playing high up the field capable of holding the ball up and laying it off to his partner. This player furthest up the field is often a big target man, with the physical strength to hold off defenders and bring his teammates into play.
But the front two does not have to comprise a big man and another striker running off him. Often teams choose to deploy a withdrawn striker, capable of playing in the 'hole' (the area behind the main striker) and using his creative skills to set up those around him, primarily his strike partner.”

Ez alapján az egyik csatárnak a feladata, hogy a védőfal közelében maradva, legyen egy biztos pont, aki megjátszható, jó a labdakezelése és képes megtartani, majd leosztani a labdákat. Míg a másik csatár feladata, hogy visszalépjen és segítsen helyzeteket kialakítani és megjátszani az elől maradt társat. Viszont ha belegondolunk, akkor Benzema mindkét feladatkört igyekszik elvégezni, de hát egyedül erre kevés. Még mindig az a koncepciónk, hogy Ronaldónak nem kell csinálnia semmit, majd ő lövi a gólokat. Mindenki döntse el, hogy több vagy kevesebb sikerrel teszi mindezt.

Visszanézve a meccset, próbáltam figyelni a középpályánkat, miként játszanak, és azt kell mondjam, hogy véleményem szerint tökéletesen hozták azt, ami tőlük várható volt. Tegnap én is úgy éreztem, hogy az első félidő kín keserves volt, és úgy éreztem, teljesen szét vagyunk esve, nincs egy felépített támadásunk, pedig a gond pont ott volt, hogy a Betis tökéletesen felkészült és pontosan tudta, mit kell ellenünk játszani. Érzésem szerint Zidane úgy gondolta, hogy a legelejétől buszozni fognak és a kontrákra fognak játszani, így a 4 középpályásunkkal, a két felfutó védőnkkel és a két támadónkkal beállunk a 16-osuk köré és szépen kipasszoljuk őket, és próbálunk minél több emberelőnyt kialakítani. Nos mindezt sikerült, már a 3. percben rommá tipornia a Betisnek. Amint hozzánk került a labda, minimum ketten támadták le Marcelot, Ronaldót, Iscót és Kroost. A jobb oldalunk teljesen impotens volt, még csak nem is nagyon próbálkoztunk azon az oldalon – míg a Betis pont azon az oldalon vezette végig azt a támadást, ami végül góllal végződött. Csodás és védhetetlen gól volt, még talán hibázni sem nagyon hibáztak a védőink közvetlen a gól előtt. Viszont azt nem értem, hogy Pepe mit keresett a pálya felénél, a jobb oldalon Danilo mellett a támadás kezdetén. Két betises tankönyvbe méltóan játszotta ki a Danilo-Pepe párost a jobb oldalon, ami miatt az egész védősorunk eltolódott és megint csak az történt, hogy 3 védőnk körbefogta a labdás támadót és bekísérte a 16-oson belülre.

Az első fél órát gyönyörűen hozta le a Betis, viszont ez volt a pont, amikor átbillent a mérleg a mi oldalunkra, és csak az isten tudja, hogyan úszta meg a hátralévő negyed órát a hazai csapat bekapott gól nélkül. Az első helyzetünk abból adódott, hogy Benzema középen megkapta a labdát Ronaldótól és rövid, gyors kombinatív játékot (!-nem ívelgetés) követően üresen kapta Cé a labdát, majd érthetetlen módon úgy eltörte a labdát, hogy Adánnak még csak szemmel sem kellett védenie. Két perc múlva Pepe fejelhetett teljesen zavartalanul, 5 méterre a kaputól, de nem sikerült eltalálnia azt. Két ilyen helyzetet mind Ronaldótól, mind Pepétől megszoktuk, hogy 10-ből 9-szer értékesíti. És ez el is várható egy Real Madridban játszó játékostól. Pár perccel később jött az ominózus meg nem adott tizenegyes is. A szerencse(?) sem volt velünk...

Az egy dolog, hogy a bíró nem vette észre a kontaktot, de akkor ebben az esetben kötelező sárga lapot adni műesésért. Nem? Tételezzük fel, hogy nem taposták meg Benzemát. És nézzük meg mekkorát „homorított”. Ha következetes a bíró (persze Spanyolországban miért is lenne az?), akkor ez vagy tizenegyes, vagy kifelé szabad és sárga lap.

Helyzetek alapján, már az első félidőben fordítanunk kellett volna, de minimum egyenlíteni. Rá lehet fogni a bíróra, teljesen jogosan. De megvolt a lehetőségünk még előtte is a gólszerzésre. Két ziccert hagytunk ki. Ezen gondolkozzunk el...

De ne sokáig, mert a második félidőben is kidolgoztunk vagy fél tucat helyzetet, amiből sikerült egy, azaz egy gólt rúgnunk. Nem megyek végig az összes lehetőségünkön, mert estig olvashatnátok a monológomat, szóval legyen annyi elég, hogy James egyedül 3 gólt rúghatott volna, Benzema még minimum egyet, valamint volt még pár enervált próbálkozása Ronaldónak és Kroosnak is.

A lesreállítás mintapéldánya

​

Kroos lábában maradt a meccslabda

Danilo játékával tegnap nem volt semmi gond. Hozott egy abszolút közepes szintet. Óriási hibát nem követett el, még annak ellenére sem, hogy a gólt megelőző támadás során szépen elmentek mellette. Viszont semmi féle hatással nem volt a játékunkra. Ellenben Carvajal szerves része a támadásainknak, védekezésben is megbízható, beadásai is pontosabbak. Egyszerűen a játék minden szempontjából Danilo felé kerekedik. Szükség van rá, amikor akadozik a játékunk, mert plusz impulzusokat tud adni a csapatnak. Danilo egy lagymatag, szürke, átlagos játékos. Viszont elégnek kellett volna lennie ezen a meccsen. Inkább játsszon az ehhez hasonló meccseken, mint a nagy csapatok ellen. Nem rajta ment el a meccs.

Másodjára mikor néztem a meccset, próbáltam figyelni Kroos és Modric játékát. Úgy vélem, hogy a legnagyobb változás Rafa csapatához képest, az a kettőjük játékában realizálódik. Modric kétségtelenül a legfontosabb láncszem a csapatban. Élmény nézni a játékát, ahogyan irányítja a csapatot. Kroos szerintem tegnap nagyon jó meccset játszott, megfordult szűrőként, de a támadásokat is segítette. Ami pedig feltűnt, hogy Modriccsal nagyon összhangban vannak. Többnyire Modric az, aki fellépve segíti a támadásokat, eközben Kroos hátrébb helyezkedik el, de a meccs során többször volt rá alkalom, hogy kettőjük pozíciója felcserélődött.

Motm!

Nagy taktikai fegyelemre van szükségük, hogy ketten mozgassák a csapatot mind támadásban, mind védekezésben, de tegnap ez sikerült nekik. Viszont...! Ahhoz, hogy kettőjük munkája látszódjon, szükség van további két játékosra, aki rendszeresen visszazár a középpályára, kialakítva ezzel 4-es sort a középpályán. Isco és James tegnap ezt szintén jól elvégezték, és véleményem szerint sok kritika nem érheti a játékukat. Hámeszben érződik a meccshiány, volt amikor rossz döntést választott, volt amikor fejben lassú volt, viszont taktikailag rendben volt a játéka. Nem gondolom, hogy kettőjüket nem bírja el egyszerre a csapat. Szerintem igenis képesek egymás mellett játszani, (ezt többször bizonyították) és sokkal inkább legelöl vannak a problémáink. Igaz, kettőjük megítélése megint csak két részre bontja a szurkolók társaságát, így ebbe talán most nem is kell belemenni.

Zsebkendőt előkészíteni...

Összegezve az összefoglalót, a mutatott játékunk nem volt siralmas, sőt! Amint leesett a tantusz, hogy mit is kéne játszani, sorra jöttek a jobbnál jobb helyzeteink, amiket csak be kellett volna rúgni. Betis nagyon jól felkészült ellenünk, mi viszont láthatóan meglepődtünk az elején. Nem tudtunk mit kezdeni (ismét) a letámadással, pedig pont azt kellene ilyenkor alkalmazni, amit edzésen csinálnak a fiúk. Gyors, rövid passzok, esetleg egyérintők amivel meg lehet bontani az ellenfelet és üres területeket kialakítani.

Nem volt tökéletes sem a játékunk, hiszen akkor nem egy ponttal távoztunk volna. De a meccs nagy része fejben dőlt el és tisztán látszik, hogy nem tudtunk eléggé koncentrálni. Hogy ez ellen mit lehetne csinálni, nem tudom. De valamit muszáj lesz, mert isten tudja, mikor tudtuk kihasználni a tabellán az előttünk lévők botlásait.

A mérkőzés összefoglalóját itt megtalálhatjátok.