Az elmúlt 1-2 év során sok játékos került kényszerpihenőre, ami nem egy alkalommal érintette érzékenyen a csapategységet, taktikát. Ez minden bizonnyal sokakban kérdéseket vetett vagy vet fel a Real Madrid szakértő stábjával kapcsolatban. Ennek mentén kerestem fel blogunk egyik állandó tagját, Residet. Azzal a céllal, hátha eloszlathatjuk például: CR sérülése körüli ködöt. Már a beszélgetésünk is megérne egy misét, mindazonáltal Resid az alábbi gondolataival állt elő. Tehát a következőekben az Ő észrevételeit olvashatjátok.

 Elérkeztünk a szezon döntő szakaszába. Az ideális az lenne, ha a csapatunk sérülések nélkül tudna belevágni a végső küzdelmekbe. Murphy óta viszont tudjuk, hogy ami elromolhat, az el is romlik – általában a legrosszabbkor. Egy-egy sérülés viszont a rövid távú kérdések felvetése mellett sokszor döntő befolyással van a jövőre is – egy egész karriert határozhat meg.

Kaká – Jese – Varane
Három nagyon hasonló sérülés, három azonos kezelés (keresztszalag pótlás), mégis teljesen másképp alakult a nevezett játékosok további karrierje. A normál életben mindhárman teljes értékű tevékenységet folytathattak volna, az élsport folytatása viszont egész más terhelést igényel, mint a normál élet.
Kaká – aki már soha sem volt a régi sérülése után. Ennek egyrészt psychikai okai vannak, már nem tudott olyan felszabadultan játszani, tudat alatt mindig benne volt a félsz az újabb sérüléstől. Másrészt a sérülése megfosztotta a legnagyobb fegyverétől, a robbanékonyságtól – az emberi testben nem lehet csak úgy alkatrészt cserélni, egy pótlás mindig csak pótmegoldás marad.
Jese – aki láthatóan teljesen felépült sérüléséből. Nem fél ütközni, hajt, céltudatos, elhivatott. Hogy mi vele a baj? Csak annyi, hogy benne pont ennyi van. Már egy kiforrott játékos, de mint szélső, soha nem lesz CR szintjén. A Real szurkolóit pedig az utóbbi években CR kényeztette, nem hiszem, hogy lejjebb akarják adni.
Varane – az új Hierro. Egészen a sérüléséig. Mára már bőven a kezdőben volna a helye, de egyszerűen nem tudta maga mögött hagyni a sérülését. Állandóan limitálja őt, sorozat terhelésre nem alkalmas a térde. Mivel kénytelen nap mint nap ezzel foglalkozni, ez kihat a teljesítményére is. Ha nem tudod mennyit fog bírni a térded, nehéz önbizalomtól duzzadónak lenni, nehéz a jövőt tervezni.

Bale – Carvajal – CR7
Három aktuális téma, érdekes lesz végigkövetni, hogyan reagál a Real orvosi stábja, vezetősége – vajon tanulnak-e a „Bale-hibából”? Mindhárom játékos izomsérüléssel bajlódik, ami ugye a TOP1 a csapatunknál.
Bale – a csapat egyik fontos játékosa, marketing szempontból is. Ilyenkor nagy teher tornyosul az orvosi stábra. Ugyanaz a játékos, szurkolók, vezetőség és a szponzorok érdeke – mihamarabb a pályán legyen a kedvenc. A nyomás következtében mindent megtesznek a boszorkánykonyhában, hogy időre elkészüljön a mű. De a puding próbája az evés. És bizony az idő előtti visszatérésnek meglett az ára – Bale rásérült, majd újra meg újra rásérült a nem teljesen begyógyult izomra. 

Carvajal – itt már óvatosabban járt el a csapat Dani „izomfáradtsága” után. Ez egy nem létező orvosi fogalom, valószínűleg kisebb húzódást, rosszabb esetben szakadást takar – de már nagyon ciki lenne a sajtótájékoztatón egy újabb izomsérülést bevallani. Minket, szurkolókat meg etetnek Danilóval meg a rotációval, összevetjük Carvajal és Danilo vételi árát és piaci értékét… Biztos ez is szerepet játszik benne. De szerintem a valódi ok, hogy el akarják kerülni azt, ami Bale-lel történt. Ha mi tudjuk, hogy Carvajal összehasonlíthatatlanul jobb mint Danilo, Zidane is tudja – nincs mint versenyeztetni a két játékoson, ellenben Carvajalnak minél több pihenésre van most szüksége.
CR7 – és elérkeztünk a legnagyobb dilemmához. A csapat még mindig legnagyobb sztárja izomszakadást szenved a szezon döntő szakaszában. Nagy a pánik, magát a játékost is nyugtatni kell. Jó lenne az ellenfeleket is bizonytalanságban tartani – a Real vezetősége és orvosi stábja a ködösítést választja. Bejelentik, hogy Ronaldo combjában vérömlenyt találtak, nesze semmi fogd meg jól. Aki viszont jártas a medicínában, tudja, hogy vérömleny csak izomszakadáskor keletkezik. A ködösítés olyan jól sikerül, hogy még CR sincs teljesen tisztában a diagnózisával. Manchesterben felkeresi volt csapata fyzioterapeutáját, aki nevén nevezi a gyereket. Kitör a műbotrány, a többit már tudjuk… Olmo – szerintem a vezetés tudtával, akik mindvégig tisztában voltak a valós helyzettel – a sajtó előtt elviszi a balhét, a kutya ugat, a karaván halad. Na de térjünk vissza a lényegre. Ha igazak a hírek a 2-3 centis izomszakadásról, emberi számítások szerint CR már nem lép pályára a szezonban. Ha mégis, jó eséllyel Bale nyomdokaiba lép. (Szerk.: Mint azóta kiderült, Ronaldo nem csak pályára lépett, de végig is játszotta a Manchester City elleni BL elődöntő visszavágóját.)

Agarak és tacskók
 

Hogy mi az oka a csapatunkat sújtó sorozatos izomsérüléseknek? Nehéz megmondani. Mint mindenben az életben, itt is egy egyensúlyi helyzet elérése a cél, mégpedig három dolog között: az izmok megfelelő felépítése – a megfelelő regenerációs szint elérése az egyes terhelési pontok (mérkőzések) után – és a terhelés szintjében. Ha ez a háromszög nem egyenlő oldalú, bármikor fennáll a sérülés veszélye. Hogy ez az orvosi stáb hozzá nem értésének tudható be? Lehet, de nem hiszem, hogy ez a döntő tényező – sokkal inkább a nyomás a vezetőség, szponzorok, marketing, TV stb. felől.  
Felmerül a kérdés, hogy ez miért nem fordul elő a fő riválisoknál, főképp a Barcánál, akinek kis túlzással szökőévente  van egy sérültje. Hogy őszinte legyek, fogalmam sincs. De valamit jobban kell, hogy csináljanak. A terhelés hasonló, a regenerációra maradó idő is. Az egyetlen látható különbség a két csapat között a játékstílus és az ebből adódó játékos típus választás. A mi játékunkhoz gyors, futó típusú játékosokra van szükség. Nekik viszont alacsony súlypontú, fordulékonyakra. Ha botot fogsz dobálni egy tacskónak és egy agárnak, könnyen megtippelhető, melyik fog előbb megsérülni.

Megfelelő információk, orvosi leletek hiányában nagyon nehéz a tájékozódás. A felszín, ami eljut hozzánk, sokszor semmit mondó, vagy egyenesen félrevezető. De néha a mozaikokból – igaz, hogy sokszor csak utólag – összeáll egy kép. És ez a kép sajnos gyakran zavaros, sok-sok horgásszal, akik itt próbálják a szerencséjüket.