Szögezzük le az elején: Zidane egyik legjobb meccse volt ez a Király Kupa találkozó – még az érthetetlenül visszafogott Sevilla ellenére is.

Állapítsuk meg: A BBC nélkül a csapat szebb focit játszik, látványosabb a csapatvédekezés ÉS az eredmények sem maradnak el.

Tényként álljon itt egy adat, amire érdemes megfontolva reagálni: Ronaldo nélkül a csapat Zidane irányítása mellett 11 meccset játszott le. 10 győzelem, egy döntetlen, átlag 3 gól/meccs a szerzett gólok aránya, összesen: 33. Tehát Ronaldo nélkül sincs a Taigetosz szélén a csapat – de… az új Ronaldo, a center Ronaldo még hajtotta volna a csapatot, nem álltunk volna le 3 találatnál, ebben biztos vagyok.

 

Mielőtt jönnének a kiragadott jelenetek, egyes játékosok felszo… vagyis dicsérete, egy részlet a meccs után történt beszélgetésből Normával:

Jose: „Ez nagyon fura meccs volt. A mieinktől megszoktam már, hogy ZZ alatt a "cserék" hajtanak, mennek, és gyakran jobban játszanak, mint a gálakezdő, de ez a Sevilla... értelmezhetetlen volt ma nekem. Alszok rá, de szerintem holnap is az lesz.”

Norma: „Nekem az is értelmezhetetlen volt, hogy mi volt a felállásunk Daniloval. Szervezetten voltunk szervezetlenek.”

Előtte viszont… mármint a brazil Beckham előtt (Bend it like Danilo!), nagyon is szervezettek voltunk és önbizalomtól duzzadt minden játékosunk. Nem igaz, hogy esélye sem volt a vendégeknek – mert volt -, de ahogy telt az idő és dolgozott a pénzéért Lahoz, úgy lett egyre kisebb a Sevilla a pályán. Persze feltételezhetjük, hogy a hétvégi Sociedad elleni meccsre tartalékoltak, vagy azt, hogy majd hazai pályán megmutatják igazi arcukat – a tegnapi sem Bielsa-, sem Capello-tanítványra nem hajazó Sampaoli-gárda volt. Olyan… izé… Nem tudom, mit akart a meccstől a vendégcsapat, de ha a szurkolójuk lennék, csalódott lennék – és nem csak az eredmény miatt. Az kérdés, hogy ez a meccs, a madridi játék, a bosszúvágy és egy használható Nasri, egy erősebb kezdő mit fog jelenteni a kövektező meccse(ke)n. A Kupában mindenesetre jól állunk. Elég lesz egy gólt szereznünk, hogy a kedvüket is elvegyük. Úgy gondolom, hogy Zidane alatt a legjobb félidejét játszotta a gárda. A BBC nélkül - csak megjegyzem. A kezdőből senki nem lógott ki, mindenki vagy az elvárt minimumot, vagy többet mutatott be. Jó volt látni Modricot ilyen támadó szerepkörben játszani, Nacho és Varane magabiztosságát, Dani uralmát a jobb oldalon és Kikot, amint ment, véd, kifut, kivág, pontosan passzol - és közben nem MMA-zott le senkit. 

A sporiról pár szó: ROSSZ VOLT. Nekem volt ciki, hogy mit nem fújt be, hogy mennyire birka volt. Nem kellett volna elrontani a sajátos felfogásával a 90 percet. Többet nem akarok róla írni.

Nézzük a kiragadott pillanatokat!

Először azt, hogy milyen könnyelműek is lehetnek a srácok. Egész meccsen – a cserékig – igaz volt, hogy Kroos és Modric együtt, vagy külön-külön felléptek Morata mellé letámadáskor, a széleken pedig Asensio és James szorgalmasan visszazárt a védők elé. De ha nincs meg a kellő figyelem, akkor ilyenek előfordulhatnak:


Ami viszont már pozitív és örömteli: a labdakihozatalunk. Lehet az ellenfél miatt, lehet a BBC teljes hiánya miatt, de nem volt lassú, megfontolt (unalmas) passzolgatás hátul, hanem intenzíven, sok mozgással igyekeztek a srácok felérni a támadóharmadba – ehhez gyakran váltogatták az oldalakat. Nézzünk két kiragadott jelenetet és figyeljük meg a labda nélküli játékosok mozgásait is – hiszen ezzel nyitnak passzopciót, vagy területet a labdás társnak.



A következő anyag nem a labdakihozatalhoz tartozik, viszont látványosan megmutatja, hogy mozog Marcelo, amikor még messze van tőle a játék, aztán látható az is, miként mozog Asensio és Morata Marcelonak, hogy a brazilnak több opciója is legyen. Mindezt sebességgel! (Mekkora már, ahogy Toni bemutatja a lövőt…)


Jöjjön a letámadásunk bemutatása: mennyien vannak az ellenfél térfelén? Milyen magasan? Hogyan mozognak emberre, már azelőtt, hogy az megkapná (ha megkapja egyáltalán) a labdát? Aztán ha meg van a játékszer, akkor két-három gyors passzal egyik szélről a másikra (az üresre) játsszák ki azt.


James gólja! A gól előtt újra jobbról-balra, balról-jobbra járatta a labdát csapatunk, amikor Marcelohoz került, Asensio és Morata ugyanazt a mozgást mutatta be, amit fentebb láttunk, igaz, most Mormotát választotta, akivel nincs meg a tökéletes összhang. A labdavesztés után azonban visszatámad a Madrid – konkrétan Casemiro tökéletes becsúszása után jut el a labda James bal lábára, onnan meg már… Az a gól oda volt rajzolva. Adrian Newey nem tudná szebben megrajzolni. (Ne mond már, hogy nem tudod ki ő!)


Közvetlenül a középkezdés után mit csinált a Real? Folytatta a letámadást. A meccsen minden játékosunk elvégezte a rá kiosztott házifeladatot, de külön kiemelem Asensio és James védekezésbeli teljesítményét, mert a két – eredetileg irányító – játékosról feltételezhetnénk, hogy nem teszik oda magukat ilyenkor. Lám itt is, végül Asensio szerzi meg a bogyót.


Nézzünk most egy olyan, hosszabb jelenetet, ahol védekezésből támadásba, abból védekezésbe, amiből újra támadásba vált át a Madrid. Mindkét támadás Asensio oldalán futott. Érdemes figyelni az olyan apró jeleket, mint James és Kroos kézmozdulata, amivel a társnak jelez, hova helyezkedjen, kire figyeljen. Mindkét játékosra jellemző ez, mivel értik a játék folyását, gyakran előre tudják a labda útját.


Jöjjön az est legszebb támadása – szerintem. Élmény nézni, ahogy Kroos és Modric milyen gyorsan képesek váltani az azonnali, egyérintős passz és a lassabb, kétszer-háromszor a labdát még megtoló, aztán passzoló játékelem között. A háromszögelések ülnek, mindig van elég mozgó játékos, akik ráadásul jól is mozognak, aztán érkezik a beadás és a gólt érdemlő olló.


Kapcsolódjunk is rá itt a passzokra és a mozgásokra. Ez a jelenet szintén kedves számomra, bár nem akcióval végződik. Hányszor is passzoltak egymásnak?


Ehhez sok minden mellett kellő önbizalom is kell. Ezt láthatjuk viszont a soron következő jelenetre, ahol Dani nem először és nem is utoljára vállalkozik egy-az-egy elleni játékra, majd egy külis passzal indítja Modricot, aki sarokkal továbbít James felé, ő pedig veszélyesen tekeri középre. A jelenet végén történt az a lökés, ami nem volt lökés és jöhetett a szöglet.


A szögletből pedig a gól. Varane-t nem fogta senki. Bár mutattak később egy grafikát, hogy 5-6 méterre volt tőle Rami, de az szerintem nem emberfogás. Nacho, Casemiro és Morata kapott szoros őrzést.


A csapatra jellemző – igen, még a BBC B tagjára is, aki nem Bale -, hogy mennek, hajtanak. Akkor is, ha már le is lehetne lötyögni a meccset (jó, Benzemára tényleg nem igaz). Mert most komolyan, erre a labdára a meccs ezen szakaszában ilyen állásnál miért indulna el bárki is? Nos, talán azért, mert csendben ugyan, de Zidane belenevelte a fiaiba, hogy hajcsatok-hajcsatok! Mariano itt tapsot érdemelt!


Végül a jelenetek közül itt van az én két kedvencem! Nacho és Nacho! Kemény, határozott, gyors és sportszerű játékos. Ráadásul madridista!




Van még két vid, az egyik James pillanatairól, a másik a meccs fontos mozzanatairól szól.


Továbbá hallasd te is a szavad, itt a szavazóboxban!


Kommenteljetek gyorsan, mindjárt itt a következő meccs Beharangja!