Megalomán monopoly maffiózó elnökünk rengeteg igazolással csepegtetett reményt fehér szívünkbe az évek alatt, két turnusban. Most a legjobb igazolásaiból szemezgetünk, azokról a valaha volt Real-játékosokról emlékezünk meg, akiket Florentino Pérez csábított a Bernabeuba. 

 

Albert Celades (ingyen, 2000 nyara): Albert. Hogyan lehet egy focista Albert? Beszéljen a matematika, a fizika, az asztrofizika nyelvén; legyen arisztokrata, vagy esetleg egy tökéletesen semmilyen gimánázium irodalomtanára. De ne focista! Ennyi pénzért viszont remek igazolásnak kell tekinteni a La Masia egyik ékkövét. 2000-2005 között volt a Real Madrid védelmének bástyája (védő-védekező középpályás volt), de közben az Építész a csigazabálókhoz küldte (on loan), hogy tanítsa a gallokat (Bordeaux - 2003/04), majd a következő szezonban végleg könnyes búcsút intett egymásnak a csapat és játékos. Korabeli beszámolók alapján a Vicente Calderont is megnyitották a Bernabeú mellett, hogy imádói búcsút vehessenek tőle. Ezután a Real Zaragoza együttesében folytatta három évig (Flo papa 2,98M fontért adta el), majd egy éves önként vállalt szünet után a hollandok németalföldiek által aprópénzért eladott hajdani New Amsterdamban talált új játszótársakat (NY Red Bulls), ahol 2009. március 1. - október 1. között oktatta a spanyol focit. Művét befejezettnek tekintette és október első napján visszavonult. 

Jonathan Woodgate (15.56M font, 2004 nyara): Az angol beton beteg. A kétezres évek elején erős csapatnak számító Leeds, majd a Newcastle játékosa komoly karrierre volt predesztinálva a szakemberek szerint. Mivel az előző években Florentino Galaktikusokat igazolt és komolytalan játékosokat emelt fel a Castillából, vagy kölcsönszerződéssel szerzett darabárút, így 2004-re már muszáj volt a hátsó részre is költeni. 

Bár nem akarok senkit sem meggyőzni arról, hogy a lelkek képesek egyik testből a másikba vándorolni, de szeretném közölni, hogy leigazolása után az első szezonjában (2004/05) NULLA mérkőzésen szerepelt, a második szezonjában 14 meccsen kapott szerepet (BL, Bajnokság, CdR). Jelenleg pedig évek óta settenkedik a keret körül bizonyos Coentrao.

Jonathan bemutatkozás persze maga volt a dicsőség, az elegancia, a foodball netovábbja! 25. perc: öngól. 44. perc: sárga. 66. perc: második sárga és piros. A lelátó népe tombolt örömében! 

Nem meglepő, hogy előbb kölcsönbe, majd végérvényesen visszatért a Szigetre, ahol a Middlesbrough-Spurs-Stoke-Middlesbrough körutazáson vett részt, mielőtt 2016-ban visszavonult volna. 

Thomas Gravesen (2.89M font, érkezett: 2005. január): A dán kopasz balett. Egyszer próbált meg cselezni a Real Madridban, térde 480 fokban fordult ki, a gyepszőnyeget pedig fel kellett égetni, a hamut a tengerbe dobni, az elpusztult tengeri élőlényeket pedig kínai éttermekben szolgálták fel.

Kényszermegoldás volt, kellett valaki, aki megfelelet a habfehér balett követelményeinek a középpályán is - így a téli átigazolási szezonban az Evertonnak búcsút intve beköltözött a Fehér Házba. Legkomolyabb skillje: minden nap megtanult egy új spanyol szót. 55 meccsen védte a címert, ezalatt 1 gólt lőtt, továbbá 24 sérülést okozott. Edzésen. Magának. 2005. januárja és 2006. júniusa között kereste nálunk Fionát ez a szeretnivaló Ogre - kár, hogy közben focizni is engedték. 

(Sultan megjegyzése: példaképe Vinnie Jones volt, mint családapa, szerető férj, és gyakorló filantróp. Íme egy kis összeállítás a kedvenc jeleneteiből.)

Tőlünk a Celtichez vezetett útja, majd egyszer még kölcsönben játszott az Everton színeiben, de a skótoktól vonult vissza 2009-ben. 

IronRock kiegészítése: Egy állat volt a csávó a pályán, kár, hogy rossz országba keveredett nálunk. Ha most itt játszana, megnéznék egy városi derbit, legalább egyszerre láthatnánk focit, rugbyt, és MMA-t. Gravesen gondoskodna róla.

 

Carlos Diogo (4,25M font, érkezett: 2005 nyara): Az uruguay-i Cicinho! Most jöttem rá, hogy Perez első időszaka alatt emberkísérletet is folytatott, hiszen ha Woodgate = Coentrao, akkor Diogo = Danilo (és itt még a poszt is azonos). Ez a nem jó jobb bekk a River Plate-től érkezett hozzánk és olyan komoly teljesítményt tett le az asztalra, hogy Pérez nem tudott ellenállni a pénzügyi óriásnak számító Real Zaragoza ajánlatának, és a következő nyáron eladta Diogót. Kár érte. 19 mérkőzésen csodálhattuk magával ragadó, könnyed, légies játékát. Bezzeg a Zaragoza! Ott 125 meccset játszott! #perezout

Cicinho (3,40M font, érkezett: 2006 január): A brazil Diogó! Mint az látható, ő sem egy elkapkodott igazolás volt, akit csak úgy, mindenféle megfigyelések nélkül hoznak tető alá a téli átigazolási szezonban, amikor az erre hajló csapatoknál ég a ház. Mindenesetre Madridban a bemutatásakor, januárban, nem havazott. Szép is lett volna, egy brazilt hózáporban bemutatni. 25 évesen érkezett a Realhoz. 26 évesen meg a Roma csapatához. Sajnos Perez nem tudja megtartani kiválóságainkat. Mint látjátok, egymás utáni években kellett megválni a klasszis jobbhátvédeinktől. Totti egyébként nem tudta lezárni szerelmi ügyét vele, mert akárhányszor kölcsönbe ment Cicinho, a következő évben visszakerült az olasz fővárosba. Roma - Sao Paulo - Roma - Villarreal - Roma - Sport Recife - Roma. Itt azonban valami eltört. Megszünt, odalett, nincs többé. Cicinho ezután bosszúból nem Olaszországba, hanem a Sivassporhoz, törökök közé keveredett. 

Egyszer egy bődületes nagy dugót akasztott a Zaragoza ellen hazai pályán. Lásd a videóban. Mekkora győzelem volt! Hajajj... 4-0! És képzeld, senki nem örült, sőt! Suttogják, hogy azért lehetett így, mert ez egy CdR meccs volt, az elődöntő második meccse. Az elsőn meg 6-1-re kapott ki a Real Madrid.

 

 

Cassano (4,68M font, érkezett: 2006. január): Just Cassano. Senki nem tudja, miért jött. Senki nem tudja, mit csinált. Senkit nem is érdekelt. Egyszer hasba könyökölte az ellenfél kapusát. Gól lett belőle. Na, és? Olasz, náluk ez simán belefér. Nem úgy, mint Antonio a madridi mezbe. Pedig R9 miatt az Adidas már így is két számmal nagyobbat biztosított az egész keretnek. Másfél év után lépett le. Nem hivatalosan 9 spanyol kisgyerek édesapja. Meg két kecskegidáé. Madridból aztán Sampdoria lett, a Sampdoriából Milan, a Milanból Inter, az Interből Parma... meg még hat vargabetű. Az ő tehetsége nagyobb volt, mint a fent felsorolt összes játékosé együttesen. Viszont az ő szorgalma, hozzáállása soha nem volt olyan, amit egy profi labdarúgói élet megkövetel. Lásd még: Balotelli. 29 meccsen négy gólt és három gólpasszt ajándékozott nekünk. Végtére is... ne csak a spanyol nők és kecskék járjanak jól!  

Norma_va taktikai javaslata: James és Cassano tökéletes páros lenne. A kolumbiai osztogatna, az olasz meg belőné... 

...magát. 

Sultan hozzáfűzése: Cassano legemlékezetesebb futtatása akkor történt, amikor nagy lángon csíkokra vágott bacont futtatott meg fokhagymás olíva olajon, mielőtt hozzáadta volna a tejszínnel felvert egész tojást, miután takarékra vette a lángot. Olyan delizioso carbonarát azóta sem ettek Madrid fehérebbik felén.

Pablo Garcia (4M font, érkezett: 2005. nyara): Akire nem találni jelzőt! Mert most komolyan... ki emlékszik bármilyen jelenetre tőle? Védekező középpályásként egy szezont töltött nálunk, amikor 22 bajnokin és 4 BL meccsen mutatta meg magát. Legkomolyabb teljesítménye, hogy összekapart 13 sárgát. Színtelen-szagtalan. Viszont hivatalosan 2008 nyaráig a madridi csapathoz kötötte a szerződés, azonban kölcsönben szerepelt (Celta Vigo, Real Murcia), míg a világot leigázó terveiről híres PAOK Saloniki le nem igazolta. 2014-ben vonult vissza. Játékával semmilyen nyomot nem hagyott az európai klubfutballban. Bárcsak ugyanezt el lehetne mondani Danilóról. 

Figyelem! Érdemes megfigyelni, hogy Pérez második uralkodása során mennyivel nőttek az átigazolási díjak az alsó-közép kategóriás játékosok esetében is. 

Pedro Leon (10M font, érkezett: 2010. nyara): Mourinho+Pedro Leon > Bella+Edward. Egy játékos, aki (Benzema mellett) ki tudta akasztani a kiakasztásairól híres portugál edzőt. Azonban a valóság az, hogy Pedro nagyon hasznos, tehetséges, nagy munkabírású, az összejátékot értő - de nem szerető - spanyol tehetség. Mondjuk az Eibar szintjéig. Egy év után ment is kölcsönbe a Getafe együttesébe két évre. Majd ezután 6M fontért visszavásárolta a madridi kiscsapat a madridi nagycsapattól ezt a meg nem értett, de legalább sokak által utált zsenit. 14 meccsen viselhette a Real mezét, összesen 573 játékpercet kapott. Most tegye fel a kezét, aki ennyi játékperc után bármire is emlékszik vele kapcsolatban, míg itt varázsolt! Jó, igaz: a Milan elleni BL-csoportkörös meccsen a San Siróban ő egyenlített a meccs végén (2-2). 10 millióért már megérte. 

Norma_va kiegészítése: Pedro Leonrol a következő emlékem van: Szerencsémre előben láthattam élete legnagyobb tapsviharát. Münchenben a Bayern ellen játszottunk felkészülési mérkőzést. Kicsit oldalról ugyan, de 20 méterről eleresztett egy ordas nagy lövést. Valahol a Marienplatz-on landolhatott a labda. A müncheniektől akkora tapsvihart kapott, a mai napig csenghet a füle.

Illaramendi (32M font, érkezett: 2013. nyara): Made in China Xabi. Amikor Pérez leigazolta, a mértékadó transfermarkt szerint 12M fontot ért ez a gyáva játékos. Mennyien adtunk neki esélyt! Hányszor szerettük volna, ha végre a megelőlegezett tudásának megfelelően teljesít! Aztán ebből annyi lett, hogy két év után ment vissza a Sociedadba. Ott most is a csapat meghatározó tagja. 90 meccsen mutathatta meg magát nálunk, de egy-két kivételtől eltekintve mindig csalódás volt a játéka. Ha a beszari játékost kell megkeresni a szótárban, az ő képe lesz mellette. Emlékeztek, amikor már ismét a Soci színeiben egy sakk-mattra kijátszott helyzetet nem mert 8-9 méterről a kapuba gurítani? Inkább még egy passzt tett az akcióba és jöhettünk kirúgással. Ilyen játékos nem való hozzánk. Akkor inkább már Gravesen! 

Norma_va szakmai meglátása: Xabi es Illarra sok mindenben hasonlítanak. Például mindketten egyszer sprinteltek madridi karrierjük alatt. Alonso a BL döntőben, Illarra meg amikor Perez San Sebastianig üldözte, miután meglátta a deficit nagyságát. (32-ért jött, 15-ért ment.)

Danilo (30,5M font, érkezett: 2015. nyara): Akinek az anyukája folyamatosan csuklik. Két éve van itt, ezalatt a madridisták átlagosan 5 évvel lettek öregebbek, hajunk megritkult, könnycsatornánk a túlzott igénybevételtől begyulladt. Nincs ent, tünde, vagy emberi nyelv, amellyel le lehetni írni ekkora sorscsapást, mint ezt a brazilnak hazudott tanzániai oroszlánvadászt. Ha ő játszik, a fogadóirodák lezárják az öngól-részleget. Ha a kispadon van, állandón azért fohászkodsz, hogy Carvajal ne sérüljön meg. Ő a sötét felhő a napsütötte égbolton. A kukac az almában. A joga bonitóban a szóköz. 

Norma_va éles elméjű kinyilatkoztatásai: Danilo játéka pont olyan, mint a Realé. Tudod, hogy szar lesz, de azért megnézed.

Ha két játékost választhatnék a Gravesen, Faubert, Danilo hármasból, akkor Faubertet választanám...

...kétszer. Legalább nem lőne öngólt álmában.

IronRock megjegyzése: Danilo. Pérez második regnálása idején azért már addig eljutott, hogy a Real Madrid szintjét megütő játékosokat igazolt. Lehet hogy felesleges volt, lehet hogy nem kellett volna mert a posztjára voltak már hárman (vagy nem volt posztja), de tudásban elérte azt a szintet (még Konci is, már amikor egészséges volt), amit a habfehér mez megkövetelt. Mínusz Danilo. A portugál csapatok szeretnek minket levenni lével. Pepe is 30 misiért érkezett a Portótól 10 éve, Konci is ennyiért jött a Benficától 5 éve, majd tavalyelőtt jött ez az "új Cafú" szintén a Portótól, szintén 30 misiért. Eleinte veszettül paráztam attól, hogy mivel 30 misiben került, a saját nevelésű, és addigra a világ legjobb jobboldali wingback-jévé váló Carvajalt a padra szorítja. Hát ez miatt kár volt aggódni. Az miatt már sokkal inkább, amikor ez brazil focit nyíltan kigúnyoló falábú veszedelem szaladgált a védelem jobb oldalán Dani sérülése miatt, hogy itt a blogon (meg még hol mindenhol a világon) sírva könyörögtük a szintén nem a labdazsonglőri képességeiről híres Arbeloát a helyére. Mert ő ha nem is volt gyors, azért megállította az ellenfelet. Danilo amellett hogy taktikailag tudásban nem sokkal van a közönséges házaisajt alatt, de legalább előre is béna mert futni azt éppen tud, de cselezni és beadni nem. Az érte kifizetett pénzért egy éven át hány madridistát lehetett volna ingyen beengedni a Bernabeu-ba... Ha valaki ajánl érte három zacskó szotyit (az se baj, ebből kettő már avas), sürgősen passzoljuk el érte.
 

Felsorolásunk itt véget ér, osszátok meg a posztot, ha tetszett; kommentben jelezzétek, ha valakit kihagytunk, ha valaki érdemei ellenére került be. 

Köszönjük a figyelmet!