Madridi Merengués

A '98-as döntő visszavágójaként szintén szoros összecsapásra lehetett számítani, de a szombati finálé alkalmával kissé szürreálisan nagy különbség alakult ki a torinói klub és a királyi gárda között. A mozgalmas és tapogatózásnak egyáltalán nem nevezhető első félidő után, a Real nagyobb fordulatszámra kapcsolva, illetve a Juventus kissé enerváltabb csapat képét keltve folytatta a mérkőzést. A Real Madrid egyre jobban beszorította a Juventust, amiből az nem is tudott szabadulni. Két gyors góllal pedig tulajdonképpen a 65. perc környékére már el is dőlt a trófea sorsa, az utolsó percekben még Asensio tudta növelni és beállítani a 4-1-es végeredményt. Mindezzel pedig történelmi pillanatnak lehettünk tanúi, mivel BL bajnoki címet elsőként a királyi gárda védett meg. A hajtás után megpróbálok teljes képet alkotni, hogy mi zajlott a felszín alatt a döntő során.

Élmény alapú írással várunk Titeket! Olvassátok el és írjátok le: Ti hogyan éltétek meg a BL-döntőt?

Mert csak. És én most megyek aludni. Jóéjt.

12

Mit lehet még írni egyáltalán a BL döntő előtt? Ezen a héten igen gazdag kínálattal vártunk benneteket, jó pár irányból megközelítettük a végső összecsapást. Úgy gondoltam, egy illusztris vendéget hívok segítségül, aki a kapus posztok elemzésén keresztül fogja megvilágítani a BL döntő esélyeit. Hajdú Attila, a Sport TV állandó realos szakértője, exkluzív interjúban osztotta meg velünk gondolatait. Ennek BL döntővel kapcsolatos részeit megtalálhatjátok ebben az utolsó beharangozóban.

Csupán csak egyet kell aludni, hogy elérkezzen a várva várt nap, ami már május 10. óta bele van vésve naptárjainkba. Mai posztunkban a Juventus gyengepontjait igyekezett megkeresni és bemutatni nektek Zizou. Előtte viszont José beszélgetett el egy televíziós szakértővel. Hogy kivel? Azt kattintás után megláthatjátok. A téma természetesen a Juventus, és miként fog választani felállást Allegri, hol a legerősebb és hol sebezhető leginkább a Real Madrid holnapi ellenfele.

Újra itt a nyár és újra itt egy Bajnokok Ligája döntő. Négy év alatt a harmadik... Ha csak ezzel a számadattal írnánk le a történéseket, akkor azt is hihetnénk - miként az ifjú Real drukkerek bizonyára hiszik is majd a 2041-es szezon előtti átigazolási időszak forgatagában a múlt dicsőségén merengve -, hogy valamiféle állandóság, kiegyensúlyozottság, békés eseménytelenség jellemezte ezt az időszakot, amelynek során egy korszakos gárda méltósággal vegyes természetességgel aratta le minden évben a munka gyümölcsét. Most, 2017-ben azonban még nem kell a virtuális históriáskönyvek megfakult bitjeit szkennelni ahhoz, hogy végiggondoljuk, milyen zegzugos utat járt be a csapat, milyen utat jártak be a játékosok, és milyen utat jártunk be mi, szurkolók, a két nagy döntő között!

Újabb külsős szerzővel lepünk meg Titeket! Az egyik legismertebb hazai fociblogger, aki az ős-NST-n "nevelt fel" sok-sok kisebb blogot (az NST 10 évvel ezelőtt a blog.hu (index) alatt indult útjára, majd átkerült az NSO felületére, volt egy rövid időszak a VS-nél, majd kikötött a reblognál, ahol jelenleg mi is vagyunk). Igen, az NST ma már egy kalózkikötő lázadó fotelszakértőknek és ellenszakértőknek, de szerzőnk nem maradt tétlen, hiszen a DigiTV-n a calcio szakértőjeként, az Origónál a focit jól ismerőként (ez már múlt idő), könyvfordítóként és a Bianconeri blog bloggereként dolgozik. Mi arra kértük fel, hogy röviden mutassa be nekünk napjaink Juventusát, amely a Calciopoli óta szisztematikusan épült a szemünk előtt, de csak az utóbbi években fogadtuk el: Bianka néni, ez az Öreg Hölgy kigyúrta magát és várja ellenfelét a ringben, hogy neszeszerével laposra verje soros ellenfelét. Mártha Bence, Benito írása következik!

Haladunk lépésről lépésre. A számláló jobb oldalt csupán 4 napot mutat, ahogy a talomban lévő posztjaink száma is egyre csak csökken. (Vajon, hány posztot tartogatunk még nektek szombatig?) Témában viszont még mindig messze járunk a 2017-es BL-döntőtől, de igyekszünk lépésről-lépésre közeledni.

Mai posztunkban a futball gazdasági oldalát szeretnénk közelebb hozni hozzátok. Hiszen két oldala van ennek a sportnak. Van az az oldala, amit mi mindannyian ismerünk, hiszen ebből a szemszögből látjuk. Érzelem, látvány, élvezet és minden egyéb szubjektív perspektíva, ami ezt a sportágat oly ellenállhatatlanná teszi számunkra. Viszont van egy másik oldala, amiről sokszor megfeledkezünk. És ez így is van jól. Mert nem szabad egy szurkolónak a gazdasági oldallal túl sokat foglalkoznia, hiszen akkor a racionalitás keveredni fog az érzelmekkel, abból pedig sosem jövünk ki jól.

Messziről indulunk, de szombatra egész közel érünk Cardiffhoz! Ma arról olvashattok két kiváló szerzőnktől, hogy miként változott az utóbbi évek európai kupasorozatának megítélése a La Liga és Premier League csapatinak szemszögéből. Mert fontos tisztázni már itt, az elején: egy dolog, hogy mi, fociszurkolók hogyan gondolkodunk (szerintünk mit kellene tenni a csapatoknak ilyen helyzetben) és egy másik, hogy a klubok milyen javakat akarnak elérni (anyagi, sportszakmai, morális) szezonról szezonra. A két liga nem véletlen választás. Az angol első osztály pénzügyi szempontból magasan a legerősebb, de sokan nem értik (még) ennek a jelentését, a spanyol pedig az utóbbi években sorra szállítja az európai kupák győzteseit. Illetve az EL-ben szállította, hiszen ott idén épp az MU lett a győztes. A német bajnokság ezen a területen egyet jelent a Bőrgatyával (a BVB 20 évente döntőzik), az olasz bajnokság pedig szombati ellenfelünk kiváló táptalaja, de a Juventuson kívül nincs olyan csapata, amely a két nemzetközi sorozat végső győzelmére esélyes lenne - ennek az okait is érdemes lenne boncolgatni, de jelen poszt erre nem tér ki.

Két vendégszerzőnk valószínűleg a saját bajnokságát legjobban ismerő blogger jelenleg - nem is tartalak fel Titeket, beengedlek hozzájuk!

5 nappal ezelőtt Norma a közös levlistán felvetette az alábbi problémakört:
A kérdés az lenne, hogy el tudnátok-e képzelni Bale-t Benzema helyén, hasonló szerepkörben.