Madridi Merengués

És ez bizony nagyon rendben volt tegnap este! Tökéletesen megkomponált, hatékony csapatjátékkal teljesen kicsináltuk a matracot. Pedig előzetesen én is (mint itt annyian mások) paráztam attól, hogy Zidane gálacsapat erőltetése nem üt-e vissza. Nos nem ütött, háromnegyed lábbal már a döntőben vagyunk. És aki látta a meccset, annak kétségei se lehetnek arról, hogy a tegnapit a CSAPAT így nagybetűvel teljesen megérdemelte. Hajtás után összefoglalunk.

Mindösszesen három mérkőzésünk maradt a BL idei kiírásában, ezek közül utoljára szerepel a gárda a Bernabeuban. Meg kell köszönni a fantasztikus szurkolóknak az idei biztatást a nemzetközi porondon (különösen a Napoli és a Bayer München elleni kieséses szakaszban vívott találkozókon mutatott egységes és odaadó támogatást) - mégpedig egy jó eredménnyel. Bár voltak az Atletico Madrid ellen szenvedős mérkőzéseink az utóbbi években, kijelenthető, hogy míg ők nem tudták azt az erőn felül mutatott kiváló teljesítményt, amivel annak idején a bajnokságot is megnyerték, fenntartani; addig a Real képes volt valami újat, valami eredményeset előhúzni kalapból. A mérkőzés a Realnak áll, nézzük meg, hogyan lehet a Matracon átvergődni! Beharangozunk.

Tegnap délután a hagyományok miatt szoros meccset láthattunk a Valencia ellen. Csupán ennyit láttunk? Számos kérdés fogalmazódott meg a kommentszekcióban és persze, ugyanennyi vélemény is. Ez utóbbiak legtöbbje nem dicséretet tartalmazott a Real Madrid felé és legyünk őszinték: a tegnapi teljesítmény köszönőviszonyban sincs a szerdaival. Az eredményesség viszont - újra kiemelem - mindkét esetben jelen van a szezon meccseit tekintve. Lényeges azonban, hogy a szurkolók (potenciális vásárlók) jobban szeretnek szórakozni a mérkőzéseken, mint bosszankodni. Bentebb elárulom, hogy miért nem a BBC miatt van ennyi ívelésünk!

A Valencia ellen mindig nehéz meccsre kell készülnünk. Bár bizonyos szempontból a spanyol Milan szerepét hozza Kily Gonzalez egykori csapata, gyakran komolytalan teljesítményt mutatnak be, és idén már négy edzőcserén vannak túl (Voro kétszer kapta meg a lehetőséget, először terv szerint csak beugróként, 2016 szeptemberében), de ellenünk képesek megrázni magukat. Ma délután azonban magabiztosan kell nyerni, esélyt sem szabad adni nekik, hogy akár egy pontot is elvigyenek tőlünk. Kezdjen bármelyik Real Madrid is.

Végy egy marék tehetséges, fiatal labdarúgót, küldd fel a pályára őket azzal az utasítással, hogy: "lehet focizni", és láss csodát, azt tették! Nem is akárhogyan! Úristen, milyen focit játszottak?! Hejjj, ehhez hasonlót nagyon rég nem láttunk Real színekben. Sok szurkolótárs bosszankodhat, mert a találkozó rosszkor kezdődött, vagy jobb program miatt kihagyták, pedig miről maradtak le! Akik viszont nézték, azok sem tudták, hogy mi történik, nem hittek a szemüknek. A Real "B"-nek titulált csapat 2-6-ra verte a Riazorban, a Deportivo La Corunát. Méghozzá roppant szórakoztató összecsapás keretében, sőt meggyőződésem, hogyha a gála csapat fut ki tegnap, akkor sokkal izzadságszagúbb eredmény született volna. Hajtás után összefoglaló!

A Real Madrid a hétvégi fiaskó után még hat döntőt játszik a ligában. Egyelőre ebben a 6-os számban lehet reménykedni, mert a nagy rivális Barca, mely pontazonossággal vezeti a La Ligát, csak 5 alkalommal szerezhet pontot. A Realnak a bajnokság végéig még 8 meccset kell letolni (a Tico elleni 2 BL találkozóval együtt), míg a katalánoknak csak 5-öt. A CdR finálé csak későn, május 27-én lesz. A katalánok sorsolása ráadásul egy kicsit könnyebbnek ígérkezik, és sokkal többet tudnak pihenni a találkozók között. A Real kispadja viszont sokkal hosszabb, ha akar Zidane rotálni, bátrabban megteheti, mint Luis Enrique. A hajrában a regeneráció nagyon sokat fog számítani. Első feladatunk a Deportivo La Coruna legyőzése a Riazorban. Lássuk az előjeleket a meccs előtt! Beharangozunk!

Kikapni sosem jó. Kikapni a legnagyobb rivális ellen főleg nem jó. Hazai pályán kikapni a legnagyobb rivális ellen végképp nem jó. Az utolsó másodpercekben kikapni hazai pályán a legnagyobb rivális ellen… mit mondjak… tőrdöfés. Viszont elkezdődött a bajnokság (újra), nem lehet a múlton rágódni, épp csak annyira, mint a mostani összefoglalóban tesszük.

Spanyol bajnokság, 33. forduló. Az első és második helyezett között 3 pont a különbség - igaz, az első helyezett egy mérkőzéssel kevesebbet játszott (május 17-én lesz annak a pótlása). Amennyiben a tavalyi bajnok, idei második helyezett meg akarja védeni a címét, le kell győznie az éllovast annak otthonában, de még ez sem jelenti azt, hogy övék lesz az Aranyérem.

Real Madrid - Barcelona, bajnoki döntő.

Felvezetjük a mérkőzést a következő pontok mentén:
- szurkolás napjainkban
- a Bajnokok Ligája hatása a csapatokra,
- Zidane kiismerhetetlen Real Madridja,
- mit várhatunk a Barcelonától,
- mit adhatunk a Barcelonának,
- számmisztika az arra érzékenyeknek.

A beharangban azt kértem, csak okosan! Első meccsnézésre sem Zidane, sem a csapat nem fogadta meg. Ennek eredményeként egy kiszenvedett meccsen, hosszabbítás után kellett kivívni a továbbjutást. És mint az első meccsen: ismét eldönthettük volna már az első félidőben. De nem tettük, és nem sokon múlt, hogy durván megfizessünk érte. Persze semleges szurkolói szemmel izgalmas volt a meccs és qrvaanyját Kassainak, de ha feltesszük a szakmai szemüvegünket, akkor már korántsem ennyire vidám a kép. Hajtás után összefoglalunk.

Ez lehet a jelszó holnap estére. Múlt héten már ki vészmadárkodtam magam előre hogy megleszünkb***vaf***nélkül, erre a csapat a vártnál is könnyebben verte idegenben a Bayernt. Persze ne feledkezzünk meg Vidal kihagyott 11-eséről, mert ha az bemegy, most aligha örülhetnénk magunknak, de ahogy a történelemben, úgy a fociban sincs "ha". Megtörtént, ez van. Ha azonban nem szeretnénk mi is a "ha" kategóriába kerülni, akkor holnap este 20:45-től nagyon okos, taktikus, és megfontolt játék kell tőlünk, mert a Bayern még egyáltalán nem esélytelen. Hajtás után beharang.